A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

dett, a központi fuvarozó iroda a fuvarszerzés jutalékát a 2-5 százalékról egységesen 1%-ra csökkentette. Törekszenek a járműállomány további korszerűsítésére, szeretnék elérni, hogy a teherautó-állomány zöme 3-3,5 tonnás legyen. A tagság megelégedéssel hallgatta végig az elnök ismertetőjét, a hozzászólásokban kizárólag konstruktív javaslatok hangzottak el, bírálat nem érte a több száz megjelent részéről a szövetkezetet, illetve a vezetőséget. A szövetkezet, illetve a tagság gyarapodásával egyidejűleg viszályok támadtak a tagság és a vezetőség között. Akadtak, akik megvádolták az igazgatóságot, illetve Telekit a szinte katonai fegyelem kiépítéséért, a központ gazdálkodásával nem értettek egyet, terhesnek ítélték a MÁV-MAHÁZ szövetkezetre való telepedését. Úgy ítélték meg, hogy a korábbi fuvarszerző módszerek egyszerűbbek és legalább olyan eredményesek voltak, mint a kiépülőben lévő új rendszer. A tiltakozók vérmesebbjei külső segítséggel bizonygatták igazukat, cikkeket jelentettek meg, s ezekben sértő hangon írtak a szövetkezet vezetőiről, különös tekintettel Teleki Jánosról. Teleki, mint a legfőbb érintett, feljelentette a támadók leghangosabb szócsövét, a Magyar Szállító Ipar c. újságot. Hosszantartó pereskedés kezdődött, amelyből a szövetkezet és Teleki nyertesként keveredett ki. A körzetekben, a kirendeltségeken, a trakciós területeken téma lett a persorozat, az elégedetlenkedők állításai, magatartása, a feszültség az egész szövetkezeten áthullámzott. Az igazgatóság felkereste a körzeteket és a kirendeltségeket, a trakciós területeket. Tárgyalt a helyi közösségekkel és a tagokkal. Megállapította, hogy a szövetkezet gazdaságilag erősödik, csakúgy mint a tagság, a feszültség forrása nem gazdasági vagy szociális eredetű. Az üzletvitellel sincs baj, a szervezettség a tervezett színvonalon áll. Minthogy az igazgatóságot a fegyelmi bizottság is elkísérte dr. Halász János vezetésével, az ügyvitelben tapasztalt, illetve feltárt hiányosságokat, rendetlenséget nyomban megszűntették, a vétségekért írásos figyelmeztetésben részesítették a vétkeseket. Ám az is kiderült, hogy a működés során adódó, tagok közötti nézeteltéréseket külsősök szítják, olykor felnagyítják, s ezzel feszültséggócokat teremtenek. Ezek ellen igen nehéz volt harcolni, mert a szítok szinte elérhetetlenek voltak. Az 1935-36. esztendő kiugró eredményeket hozott a mezőgazdaságban, az ipar is látványosan fejlődött, a fuvarigények is megnőttek. A MATEOSZ teljesítőképessége a felső határához közeledett. A magánfuvarozók sem panaszkodtak, legtöbbjük azonban a szövetkezeten belül képzelte el jövőjét. Telekiékhez tömegesen érkeztek felvételi kérelmek. Minthogy a taglétszámuk felemelése a MÁVMATEOSZ-MAHÁZ-on kívül a minisztériumtól is függött, az igazgatóság 1936. január 22-én engedélyt kért a főhatóságtól a létszám bővítésére. A minisztérium azonban külön vizsgálatba kezdett, előbb meg akarta tudni, hogy a MATEOSZ berkein belül mi a helyzet, a valóságban mi okozza a sajtóban is kommentált villongásokat. A Kereskedelmi Kamara bevonásával megvizsgáltatta a MATEOSZ gazdasági helyzetét, üzletvitelét, üzemi terveit, ügyvitelét, a MÁV-MAHÁZ-zal kiépült kapcsolatrendszerét, s amikor meggyőződött arról, hogy a szövetkezet kifogástalanul működik, csak akkor adott választ a kérésre: a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium a május 20-án kelt, 11198/VII/1936 sz. leiratában hozzájárult a taglétszám bővítéséhez. Azonban nyomatékosan felhívta a szövetkezet figyelmét arra, hogy a jelentkezők megbízhatóságát, anyagi biztonságát, emberi magatartását vizsgálják meg, mielőtt felvennék őket. Teleki körlevélben fordult a körzetekhez és a kirendeltségekhez, hogy a jelentkezők személyiségéről tudakolódjanak, látogassák meg őket, vagyoni helyzetüket is vizsgálják meg, a jegyzőkkel is tárgyaljanak, a telekkönyvekbe is nézzenek bele. Az adózási fegyelmükről is győződjenek meg. A taglétszám bővítése némileg megosztotta a tagságot. Néhányan úgy vélték, hogy a létszám növelése a meglévő tagok esélyeit rontja, a két éve tartó fejlődés megtorpanhat, s újra fuvarharc kezdődik majd a piacon. Aggodalmuk azonban alaptalannak bizonyult, mert a szövetkezet gyarapodása, a tagság gazdagodása nem lassult le, hanem erősödött. 1936 nyarán az osztrák kormány csaknem két éve tartó szigora enyhült, újra támogatta a magyar mezőgazdasági áruk importját Ausztriába. Közúton nagyobb tömegű áru szállítására csak a MATEOSZ volt alkalmas, Telekiek helyzeti előnyükkel éltek is. Ponyvás, ólomzáras, korszerű 169