A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

32. ábra J. J. Meyer egyik korai „Patentee" típusú 1A1 tengelyelrendezésű mozdonyáról készült hosszmetszet Fotó: KM. Archívum tolattyútestet közelítették vagy távolították egymástól. A Meyer-féle vezérmíi tökéletes gpzeloszlást biztosított, a „Debreczen" fajlagos tüzelőanyagfelhasználása 60%-a volt az expanziós vezérművű mozdonyokra előírt 0,250 klaszter (0,474 m) tűzifa/mérföld átlagos tüzelőanyag-felhasználásnak. A hátrányai ugyanazok voltak, mint Egells-féle kettolattyús vezérműnek, túl sok alkatrészből állt, a legkisebb szennyeződés megzavarta az expanziós tolattyú működését, illetve állítását. Meyer 1845-ben továbbfejlesztette a vezérművet, mindkét tolattyút kulisszás külső vezérművekkel mozgatta, összesen 6 excentert és 4 kulisszát alkalmazva (plusz a menetközbeni tolattyútest állítást), valószínűleg a legbonyolultabb megoldású volt abban a korban. Ezt a módosított vezérművet szerelte fel a 26-33. gyári számú 2A tengelyelrendezésű, az Északi Államvasútnak 1845-ben szállított mozdonyaira. Bonyolultsága ellenére a Meyer-féle vezérmíi volt a legjobb a kettolattyús vezérművek között. A Stephenson vezérmű viszont egyszerűbb kivitele révén általánosan elterjedtté vált a kettolattyús vezérművekkel szemben. A hosszmetszet elemzését összefoglalva megállapítható, hogy a főbb méretei megegyeznek a „Debrczen" nyilvántartási adataival, de mivel az első három Meyer mozdony is hasonló méretekkel rendelkezett, nem mondható ki, hogy a rajz egyértelműen a Magyar Középponti Vasút mozdonyát ábrázolja. Azt viszont kijelenthetjük, hogy nagy valószínűséggel hasonló jellegű volt, mint a hosszmetszeten ábrázolt Meyer mozdony. A „Debreczen" művészi ábrázolásai közül a legismertebb Varsányi János mérnök rajza, ami az „Életképek" 1847. július 15-i számának rajzmellékletébenjelent meg. Az ábrázolás a Magyar Középponti Vasút Palota állomását mutatja be, amint éppen befut egy személyvonat. A mozdony kinagyított képén egyértelműen a „Debreczen" mozdonyt lehet látni (33. ábra). A külső keretes, belső hengeres 1A1 2y A Meyer-féle vezérmü részletes leírását Heusinger von Waldegg „Abbildung und Beschreibung der Lokomotive-Maschine" című 1858-ban Wiesbadenben megjelent könyvében közli, az Északi Államvasút módosított vezérmüves mozdonyaival együtt. 83