A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

33. ábra A „Debreczen" mozdony kinagyított részlete Varsányi János Palota állomást ábrázoló rajzáról Fotó: KM. Archívum tengelyelrendezés mozdony, a nagyméretű rézborí­tású dómmal a Meyer mozdonyok vonásait mutat­ja. Jól látható a mozdony bal oldalán a fűtő által kezelt expanziós vezérmű kúpkerekes állító rúdja, amint a kazán közepétől ferdén levezet a mellge­rendához. Az alap vezérművet a mozdonyvezető a jobb odalon állította. A füstszekrényen már a Klein-féle szikrafogós kéményt vehetjük észre. Nem egyértelmű a gőzdóm után látható torony, az vagy a mozdony melletti vízdaru, vagy a kettős rugómérleg, ami karokkal csatlakozik a gőzdóm tetejéhez. A „Debreczen" szinte minden Magyar Középponti Vasúttal kapcsolatos művészi ábrázo­láson feltűnik, de vasúttörténeti szempontból Varsányi János rajza a legrészletesebb. A Meyer mozdonyok szerkocsijai a Sharp, Roberts mozdonyok angol típusú szerkocsijaira hasonlítottak, a víztartály térfogata 99 köbláb (3,1 m 3 ) volt a StEG kimutatások alapján. Bemutatjuk a „Semmering" nevű 1A1 tengelyelrendezésű Sharp, Roberts mozdony fotográfiáját a StEG albumból 30 (34. ábra). Az 1842-ben a Bécs-Gloggnitzi Vasút részére gyártott mozdonyt 1843-45 között építő mozdonynak kölcsönözték az Északi Államvasútnak, majd a Bécs-Győri Vasút vonalán szolgált és így került 1855-ben a StEG állományába. A mozdony 30 A „Semmering" mozdony fotográfiája a Közlekedési Múzeum Archívumában a Képtár 10 699-111. jelzete alatt található. - •.•:•• 34. ábra A „Semmering" nevű mozdony fotog­ráfiája a Stég albumból Gyártotta Sharp, Roberts 1842-ben Fotó: KM. Archívum és a szerkocsi jellegében hasonlít a „ Debreczen"­re. A külső látható különbség csak a mozdonyke­ret formájában mutatkozik. A Sharp, Roberts mozdonyok külső kerete ívelt volt, a korai Meyer mozdonyoké pedig egyenes. A „Debreczen" a Magyar Középponti Vasút legkisebb teljesítményű mozdonya volt, 36-45 lóerős a Cockerill mozdonyok 50-60 lóerejével szemben. Ennek ellenére a legsokoldalúbban alkalmazott és legnépszerűbb személyvonati mozdonya volt a vasútnak. Az üzletjelentések szerint 1846-49 között a legtöbb mérföldet a „Debreczen" futotta, évente átlag 800 mérföldet (6000 km). John Baillie gépészeti igazgató a „Debreczen" mintájára rendelte a Bécs-Gloggnitzi Vasút Gép­gyárától a „Béts" nevű mozdonyt és kért ajánlatot a Maffei cégtől is 1A1 tengelyelrendezésű moz­donyra (lásd később). A „Debreczen" 1851-től az osztrák Délkeleti Államvasút, 1855-től az Osztrák Államvasút­társaság 1. pályaszámú mozdonya lett. A legko­rábban selejtezték a magyar mozdonyok közül, a StEG üzletjelentések alapján 1860-ban. A Norris mozdonyok A Magyar Középponti Vasút az előzőekben tár­gyalt személyvonati mozdonyokon kívül tehervo­nati mozdonyokat is rendelt 1844-ben az amerikai 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom