A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

A „Pest" a Magyar Középponti Vasút érkezési sorrend alapján összeállított 1846. évi mozdonylistáján is első helyen szerepel. Ez azt jelenti, hogy minden kétséget kizáróan a „Pest" nevű mozdonyt kell az első magyar gőzmozdonynak tekinteni. Az első mozdonynyilvántartásokban, korabeli magyar nyelvű újságcikkekben, művészi ábrázolásokon többnyire „Pest" helyesírással szerepel, csak néhány német nyelvű újságcikkben találjuk „Pesth" névvel az első mozdonyunkat. Ezért feltételezem, hogy a mozdony névtábláján is az új magyar helyesírás szerinti „Pest" felirat volt olvasható. Az első négy magyar mozdonyról nem készült külön fotográfia. A második sorozatban szállított „Heves" nevű mozdonyról a StEG albumban szereplő fénykép bal oldalán viszont feltüntették a Pest-Pannonia neveket azzal az utalással, hogy ez a négy mozdony ferde hengeres elrendezésű és a kép alján csillag megjegyzéssel külön szerepelnek az eltérő műszaki adatok (72. ábra).

15 Ha az első négy ferdehengeres mozdonyra vonatkozó műszaki adatokat összehasonlítjuk, megállapítható, hogy ezek a mozdonyok az Északi Államvasútnak szállított harmadik típussal (AustriaSaatz) egyeznek meg, illetve csak kismértékben különböznek. Helyesebb lett volna a „Saatz" mozdony fotográfiáján feltüntetni az első magyar mozdonyok neveit. Valószínűleg nem akarták a StEG fotóalbumban a két társaság mozdonyait összekeverni, és ezért írták fel a „Heves" fotográfiájára a Pest-Pannonia mozdonyok neveit. Közrejátszhatott az is, hogy a magyar mozdonyok néhány műszaki jellemzőben kismértékben eltértek az osztrák (cseh) mozdonyoktól. A magyar mozdonyok hajtottkerék átmérője 1 hüvelykkel kisebb, 4 láb 9 hüvelyk=1500 mm és 14 küllője volt a kerékváznak, a futókerék átmérője viszont 1 hüvelykkel nagyobb, 2 láb 6 hüvelyk=790 mm volt. A gőzhengerek átmérője -14 hüvelyk 6 vonal=380 mm- megegyezett, de a löket hossza nagyobb, 21 hüvelyk 3 vonal=560 mm volt. A kazán főbb méretei és a szélső-tengelytávolság szintén milliméterekkel eltértek. Elképzelhető, hogy ezek a milliméteres különbségek csak a mérési módszerek, eljárások eltérő volta miatt adódtak, ugyanis a 1 A „Heves" mozdony fotográfiája a Közlekedési Múzeum Archívumában a Képtár 10 710-111. szám alatt található. Cockerill gyár mind az öt típusra azonos gőzhenger átmérőt és lökethosszat, és a futókerekekre is azonos átmérőt adott meg. A főbb méretek alapján azt mondhatjuk, hogy a negyedik típus gyakorlatilag megegyezett a harmadik típussal. Az Osztrák Államvasúttársaság (StEG), amikor 1855-ben átvette az Északi Államvasút mozdonyait, nem készített a 2A tengelyelrendezésű mozdonyokról jellegrajz albumot. Elegendőnek találta a fotókat, mivel az egycsatlós mozdonyokat elavultnak ítélte és selejtezni akarta azokat. A Cockerill gyár működése alatt többször leégett, az 1860-as leégéskor megsemmisültek az addig gyártott mozdonyok tervrajzai. A Magyar Középponti Vasút első mozdonyrajzait a StEG a mozdonyokkal együtt selejtezte az 1860-as években. Az 1891. évi államosításkor viszont a csodával határos módon egy Cockerill mozdonyt ábrázoló rajzsorozatot is átadott a MÁV-nak a többi rajz között. A 6 darabból álló felkasírozott rajzsorozatot készítője után Schubert tábláknak nevezték el és kiállították a hosszcsarnokban. Az 1910. évi katalógusban a 890. tételként szerepel, mint „Kézirajz a Cockerill cég által 1846. évben szállított mozdony alkatrészeiről és annak hosszmetszetéről" meghatározással. A Schubert táblák nem keltettek nagy feltűnést, mivel akkor már elterjedt a „Derű" tévlegendája, és ennek a rajzok teljesen ellentmondtak. A gőzmozdonyokhoz értő látogatók azonnal megállapították, hogy a „Derű" egyetlen alkatrészében sem hasonlít a Schubert táblákon ábrázolt Cockerill mozdonyhoz. Ezt az ellentmondást a „Derű" legenda hívői, vagy terjesztői azzal a feltételezéssel oldották fel, hogy a „Derű"A nyilván átépítették a Nagy testvérek által modellezett formára, mindjárt a megérkezése után és ezért nem hasonlít a rajzra. A Schubert táblákon ábrázolt mozdony valójában minden egyes részletében a „Lukawetz", „Saatz" és „Heves" fotográfiáin látható Cockerill mozdonyokkal egyezik meg.. A rajzokat valószínűleg a Magyar Középponti Vasút készíttethette 1846-ban propaganda célból, az eredeti Cockerill gyári rajzok alapján. A. Schubert, a rajzok készítője feltehetőleg mérnök gyakornok lehetett, mert a másolást ceruzás szerkesztéssel készítette, körzővel, vonalzóval és az akkor 65