A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

y=j. :*irv -—~ ——-\;t_; f« 13. ábra A Schubert-féle IV., V., VI. táblák a Magyar Középponti Vasút első Cockerill mozdonyainak hosszmetszetével Fotó: KM. Archívum használt bécsi láb, hüvelyk, vonal mértékegységnek megfelelő méretlécet készített mindegyik rajzhoz. (Az eredeti gyári rajzok belga hosszmértékegységgel készültek, amely az angollal egyezett meg.) A rajzokat tussal húzták ki és magas színvonalú grafikai árnyalással látták el. A metszett felületeken színes mérnöki anyagjelölést alkalmaztak, a vas szürkéskék, a réz sárga, a fa barna színű stb. A rajzok 1844. és 1845. évi vízjeles papírra készültek, eredetiségükhöz nem fér kétség. A Schubert táblák 6 db nagyméretű rajzból és 1 db magyarázó szövegből állnak (13. ábra).

16 A rajzokat nagy valószínűséggel kiállították a Magyar Középponti Vasút megnyitásakor és az 1846. évi országos iparmű kiállításon. Az első mozdonyokról készült művészi ábrázolások ugyanis tükrözik a Schubert táblák hatását. A kezdeti időszakban nagy volt az érdeklődés a gőzmozdony iránt a laikus és a szakmai közönség részéről. A rajzokon nem tüntettek fel utalást a Cockerill gyárra és a Magyar Középponti Vasútra vonatkozóan, feltehetően a szabadalmak védettsége miatt, viszont mindegyik rajzot egy P. Lookoy (feltehetően a belga összeszerelő gépész neve) szignóval láttak el. A IV. V. és VI. számú táblákon láthatjuk a Cockerill mozdonyok hosszmetszetét M=l:6 méA. Schubert mozdonyrajza a Közlekedési Múzeum Archívumában Tervtár RA-54. szám alatt található. retarányban. Az I. és II. számú táblákon az Egellsféle kéttolattyús vezérmű részleteit és a Cockerillféle dugattyús tápszivattyú részletes rajzát találjuk M=l:4 méretarányban. A hosszmetszet részleteiben megegyezik a „Lukawetz" és a „Saatz" fotográfiájával. A metszetrajz a bal oldal felől mutatja a hossztengely mentén félbevágott mozdonyt. Ez azt jelenti, hogy a vezérmű állítása, a kormányrúd és a kormánymű a mozdony bal oldalán található. A jobb oldali vezérmű állítású mozdonyokat a gyári rajzokon is jobb oldalról ábrázolták. Ezt a szokást a mozdonygyárak a gőzkorszak végéig megtartották rajzaikon. Kezdetben az angol export mozdonyok hatására a bal oldali vezérmű állítás terjedt el, de később Anglia és Franciaország kivételével a legtöbb európai országban áttértek a jobb oldali állításra. Az osztrák államvasutaknál 1851-ben tértek át a jobb oldali kormányműre, a volt Magyar Középponti Vasút mozdonyai közül ekkor építették át a nem megfelelőeket. A hosszmetszetet alaposan tanulmányozva előtűnnek a mozdony részletei. A kazán alatt láthatjuk az igazi laposvas belső főkeretet, amely a mozdony első és hátsó mellgerendáit fogja össze, szilárd vázat alkotva. A Cockerill mozdonyok jellegzetességét, a külső pótkeretet nem láthatjuk a rajzon, mivel a főkeret eltakarja. Az első mellgerendán helyezték el a nagy méretű ütközőket, 66