A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

PERS0NEN2UGS-L0C0MOTÍ JHN COGKEWLl. 12. ábra StEG 1857. évi fotográfia a „Heves" nevű mozdonyról Gyártotta Cockerill 1845-ben Fotó: KM. Archívum forgóvázakkal oldódott meg az 1850-es évek közepétől, amelyet az európai vasutak is átvettek a 19. század végén. A Cockerill-féle forgóvázelhelyezés csak alacsony sebességeknél bizonyult megfelelőnek, nagyobb sebességnél már nyugtalan futást eredményezett. Tovább növelték a nyugtalan járást a forgóvázak miatt magasan és ferdén elhelyezett nagyméretű gőzhengerek. Ezt a típust gyárilag Stephenson vezérművel szerelték fel, a kulisszája egyenes kialakítású volt. A StEG fotóalbum üvegnegatívjain a kor divatjának megfelelő háttérretusálást alkalmaztak, azaz eltüntették a mozdony körvonalán kívül eső háttér épületeket és tárgyakat. Ez azzal járt, hogy néha tévedésből a mozdony alkatrészeiből is eltüntettek, főleg a kazán alatt lévő vezérmű rudakból, emeltyűkből. A fotográfián jól megfigyelhető a mozdony oldalán végighúzódó pótkeret, ami a Cockerill mozdonyok egyik fő jellegzetessége. A korláton látható 50-es pályaszám a StEG által 1855-ben adott pályaszám, előtte az Északi Államvasútnál csak a név alapján különböztették meg a mozdonyokat. Az Északi Államvasút Cockerill mozdonyai jól beváltak vegyes és a személyvonati szolgálatban, főleg a Böhmisch Trübau-Prága szakaszon közlekedtek. A vegyesvonati mozdonyok tehervonatokra megengedett legnagyobb sebessége kezdetben 3 mérföld/óra (23 km/h), 1847-től 4 mérföld/óra (30 km/h), végül 1851-től 5 mérföld/óra (38 km/h) volt. A személyvonati mozdonyok kezdetben 5 mérföld/óra(38 km/h), később 6 mérföld/óra (46 km/h), majd 1851-től 7 mérföld/óra (53 km/h) legnagyobb sebességgel közlekedhettek. A 2A tengelyelrendezésű Cockerill mozdony negyedik típusát 121, 123, 125, 130. gyári számmal a Magyar Középponti Vasút részére készítették 1845-ben. A gyári lista szerint a 121. számú mozdonyt kiskerékkel (4 láb=1264 mm) a Magyar Középponti Vasútnak, a 123, 125, 130. számú mozdonyokat pedig, szintén kiskerékkel, az osztrák Északi Államvasút részére szállították. Valóságban ezt a négy mozdonyt nagykerékkel (4 láb 9 hüvelyk=1500 mm) a Magyar Középponti Vasút részére szállították és a gyári számok sorrendjében a „Pest", a „Buda", a „Pozsony" és a „Pannónia" neveket kapták. Elsőnek a 121. gyári számú „Pest" nevű mozdony érkezett meg 1845-ben. 64