A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

alkalmazták ezt az új kazánt először. Feltehetőleg a „Gumpoldskirchen" és a „Brunn" nevű mozdonyok épültek ezen terv alapján 184344-ben. (4. ábra) (A „Gumpoldskirchen" 1845ben kisiklott és „Meidling" néven 1A1 mozdonyként újjáépült.) iV.Í.Í. <j£Éíud »ÍH fut AU WitnipM,aittlakn. 4. ábra A Bécs-Gloggnitzi Vasút Gépgyár 4. típusának jellegrajza Fotó: KM. Archívum A 4. típusnál alkalmazta Haswell a Stephenson-féle kulisszás vezérművet először. Ez jelentős előrelépés volt a Norris-féle teljes töltéssel működő villás vezérműhöz képest. A „Dem" mintájaként minden bizonnyal a 4. típus szolgált, és egyes részleteiben a 6. típussal egyezett meg (gőzszabályozó és forgóváz). A 6. típust 1844-45-ben gyártotta a BécsGloggnitzi Vasút Gépgyára az osztrák Déli Államvasút részére (5. ábra). A 2A tengelyelrendezésű gőzmozdony a Haswell-féle kazánt kapta, de a A Bécs-Győri később Bécs-Gloggnitzi Vasút, majd Osztrák Allamvasúttársaság Gépgyára 1873-ban, 1888ban és 1902-ben adott ki jellegrajzalbumokat, az 1840ben gyártott 1. típustól kezdve ábrázolva az album megjelenéséig legyártott gőzmozdony típusokat. gőzszabályozója és a forgóváza a régi 2. típusával egyezett meg. Érdekes módon ennél a típusnál expanziós villás vezérművet alkalmaztak. OMUfr *«$«*t tíH fűt ,iu. IPtoitjú'^nUutioAtv. 5. ábra A Bécs-Gloggnitzi Vasút Gépgyár 6. típusának jellegrajza Fotó: KM. Archívum A felülnézeti rajzon a füstszekrény előtt lehet látni a Meyer-féle kéttolattyús vezérművet, a kúpkerekes állítórudazatot a tolattyúrúdhoz csatlakozva. A Stephenson-féle kulisszás vezérmű csak az 1850-es évek közepétől vált általánosan elterjedtté, az 1840-es években még kevesen ismerték fel jelentőségét! A Nagy testvérek viszont ezt a vezérművet alkalmazták modell mozdonyukon, mivel jó gépészek voltak és rájöttek, hogy a Stephenson vezérmű az egyik legjobb expanziós vezérmű. A „Derű"-rö\ ők maguk így nyilatkoztak 1847ben, amikor felajánlották megvételre a József ipartanoda részére:

9 „/. Már a készítés kezdeténél igyekvésünk főképp oda irányult, hogy oly alaprajzot válasszunk, 9 Az idézet a Vasárnapi Újság 1863. évi 3. számában jelent meg „A „Derű" nevű első magyar gőzgép története" című cikkben. 55