A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

3. ábra A „Derű" M= 1:4 méretarányú moz­donymodell a Közlekedési Múzeumban Fotó: KM. Archívum 1845-ben, amikor elhatározták a modellkészítési, a Bécs-Győri Vasút mozdonygyára még készítette a 2A tengelyelrendezésü Norris rendszerű forgóvázas mozdonyokat az osztrák Déli Államvasút részére. A másik két nagy osztrák vasúttársaság, a Ferdi­nánd Császár Északi Vasút és az osztrák Északi Államvasút is előszeretettel használt Norris rend­szerű mozdonyokat. Valószínű, hogy ezek a ténye­zők késztették a Nagy testvéreket arra, hogy a 2A tengelyelrendezést válasszák. A forgóvázas gőzmozdonyok egyébként kényszer­ből terjedtek el az észak-amerikai vasutakon az 1830­as évek közepétől. Eleinte ugyanis Angliából impor­táltak merev tengelyes 1A; B; C tengelyelrendezésű mozdonyokat, ezek azonban sorozatosan kisiklottak a könnyű felépítményű, fekvéshibás amerikai pályá­kon. George Stephenson javasolta az amerikaiak­nak, hogy próbálkozzanak meg a forgóvázzal. Ez végül az amerikai vasutakon olyan jól bevált, hogy a gőzkorszak végéig a fővonalakon csak forgó­vázas mozdonyok és kocsik közlekedtek. A három­pontos felfüggesztés volt a titok nyitja, amely a leg­rosszabb vasúti pályán is kielégítő futást biztosított a forgóvázas mozdonyoknak. William Norris (1802-1867) amerikai mozdonygyáros 1836-ban alkotta meg a sikeres 2A tengelyelrendezésű for­góvázas mozdonyát, ezzel új korszakot nyitott a vasúttörténetben. Ausztriába Kari Ritter von Ghega és Matlhias Schönerer vasútépítő mérnökök közvetítésével került az első Norris mozdony, a „Philadelphia" a Bécs-Győri Vasúthoz 1838-ban. A mozdony nagy hatást gyakorolt az Ausztriában és Németország­ban kibontakozóban levő vasúti járműgyártásra. John Haswell (1812-1896) 1840-ben a Bécs-Győri Vasút gépgyárában épült első mozdonyainál a Norris-féle konstrukciót vette alapul. Haswell skót származású volt, mégis felismerte a forgóvázas mozdonyok előnyeit a merevtengelyes angol gé­pekkel szemben. Az 1842-ben épült 2. típusnál is még a Norris szerkezetet követte. Az 1843-44-ben épült 4. típusnál már eltért a Norris által alkalma­zott Bury-féle kazántól. Az angol Edward Bury fejlesztette ki 1830-ban a Liverpool-Manchester vasút részére a jellegzetes félgömb alakú kupolás állókazánt, amely egy hagyományos hosszkazánhoz csatlakozott. A kazán több oknál fogva hamar népszerűvé vált az észak­amerikai mozdonygyártóknál. A korai mozdonyok viszonylag nagy átmérőjű hengereket használtak, és a gőzfogyasztásuk a kazán méreteihez képest nagy volt. (A hagyományos Stephenson-féle kazán csak erőltetett üzemben tudta a gőzt termelni.) A kazán méreteit az alacsony megengedett tengely­terhelések miatt nem lehetett növelni, ezért a gőztermelő képességét kellett javítani. Ennek egyik módja volt a gőztérfogat növelése az állókazán hengeres, kupolás kialakításával. A Bury-féle kazán további előnye volt, hogy csökkentet­te a habzás miatti vízütés veszélyét is. A Bury-féle állókazán szögletesített változatát Stephenson is elkezdte gyártani az 1830-as évek második felétől. Az amerikai mozdonygyártók az 1850-es évek közepéig készítették a Bury-kazános járműveket. A kazánnak természetesen komoly hátrányai is voltak, nehéz volt készíteni a korabeli technikával a hajlított, szegecselt lemezeket, a méreteit nem lehetett növelni, nem volt megoldva a belső kihorgonyzása. Ezek a hátrányok és egy kazánrobbanás késztette Haswellt arra, hogy egy új kazántípust fejlesszen ki. Az állókazán hátsó falát legömbölyítette, míg az első részét a hagyományos Stephenson-féle fekvő félhenger tetővel alakította ki, megemelve a hosszkazánhoz képest. Tulajdonképpen a régi Stephenson és a Bury­féle állókazánt próbálta egyesíteni Haswell, a lecsökkentett gőzteret a hosszkazánon elhelyezett nagy méret gőzdómmal pótolta. A kazán nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ennek elle­nére Haswell az 1850-es évek végéig készítette. A gyári jellegrajzok alapján a Bécs-Gloggnitzi (volt Bécs-Győri) Vasút Gépgyárának 4. típusánál 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom