A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Jutkusz Győző - Miszlay Zsolt: A Közlekedési Múzeum az interneten 376

Jutkusz Győző - Miszlay Zsolt A Közlekedési Múzeum az Interneten A múzeumok alaptevékenysége a műtárgyakban, tárgyi forrásanyagban, dokumentumokban megtestesülő információ kezelése, valamint a tárolt tudományos ismeretanyag feltárása, gondozása, bemutatása. A múzeumi adatbázisok kialakulásának két jellemző módja van. Az egyik, elsősorban a nagyobb múzeumokra jellemző tudatos adatbázisépítési és fejlesztési törekvés a gyűjteményi anyag információtartalmának feltárása céljából; a másik, az adatbázisok keletkezésének szinte "spontán" folyamata. A múzeumok - a bennük tárolt tárgyi gyűjteményanyag kezelésén túl - egyéb tudományos és adminisztratív feladatokat is ellátnak, amelyek egy része ma már számítógépen történik. Az így keletkezett adatállományok szervezettségi szintje ma már több helyen eléri az adatbázis szintet. A múzeumok adatbázisai között elkülöníthetők a már jelenleg is szolgáltatott, hálózaton keresztül hozzáférhető adatbázisok; a múzeumokban hozzáférhető, lekérdezhető közhasznú adatállományok; valamint a személyes kutatói adatbázisok. Az adatbázisokat tovább lehet csoportosítani a tárolt információ jellege alapján. Adatgyűjtés folyik a múzeumban őrzött tárgyi anyagról és egyéb információ-hordozókról (fotó, könyv, okirat, rajz, tervrajz, stb.) illetve a múzeumok működéséről, tevékenységéről. A képet számos egyéni kutatói kezdeményezés is gazdagítja. A múzeumi adatok, információk nyilvánosságra hozatalának, publikálásának egyik és napjainkban egyre inkább elterjedő módja az internetes, hálózaton keresztül történő bemutatás. A Web megjelenése az Internet eszközei között új lehetőséget nyitott az információk, képek, stb. hálózaton történő továbbítására és on-line megtekintésére. Ezzel a lehetőséggel - a Web kidolgozásának eredeti célját jelentő tudományos alkalmazás, valamint kereskedelmi célok mellett múzeumi területen is élnek. A Web technológiában rejlő hatalmas közművelődési és oktatási lehetőségek különösen nagyok olyan területeken, ahol a kép nem egyszerűen illusztráció, hanem a lényegi információ hordozója. Szükséges a minél maradandóbb megőrzéshez az intézményekben lévő kulturális értékek digitalizálása, valamint a már digitális formában tárolt értékek mindenki számára hozzáférhetővé tétele, a meglévő kulturális értékek megőrzése, és internetes elérhetőségük biztosítása. A múzeumokban lévő több százmilliónyi műtárgy, dokumentum, stb. jelentős nemzeti vagyon, amelynek hasznosítása nemzeti érdek. A hasznosítás hatékonyságát meghatározza az az eszközrendszer, technika és technológia, amely az oktatók, kutatók, diákok, akár turisták számára is elérhetővé teszi a múzeumi tárgyakat. A ma leghatékonyabb, korszerű eszközrendszer a komplexen értelmezett információs infrastruktúra, amelynek főbb elemei a telefon, a videotechnikai és számítástechnikai eszközök, így az Internet is. Az egyetemeken és főiskolákon folyó oktatás és tudományos kutatás fontos információs bázisai a közgyűjtemények, köztük a múzeumok. Napjainkban a magánkutatások saját otthonunkban is megoldhatóvá válnak, ennek pedig alapvető eszköze a hálózaton való böngészés, az internetes szolgáltatások használata. Ezen okból is szükségszerű egy modern, a kor követelményeihez minden tekintetben alkalmazkodó és kielégítő honlap megjelentetése, amely minden aktuális információról szinte azonnal képes tájékoztatni az érdeklődőt. Az Internet magában foglalja a könyv és folyóirat, a rádió és a televízió adta lehetőségeket és mindezek mellett az első igazán interaktív médium, az információk azonnal frissíthetők rajta, gyakorlatilag mindenhol elérhető, és mégis a legolcsóbb médium. Az egyre olcsóbb, nagy sávszélességű kapcsolatoknak, mint az ADSL, bérelt vonali megoldások, és az új technológiáknak, mint az Internet2 és a Fást TCP, köszönhetően használhatósága látványosan növekszik. 376