A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Jutkusz Győző - Miszlay Zsolt: A Közlekedési Múzeum az interneten 376

Tulajdonságainál fogva rohamosan terjed a használata. A legfiatalabb korosztályok számára már egyértelműen az elsőszámú információforrás. A múzeumnak akár, mint közszolgálati intéz­ménynek, akár, mint piaci szereplőnek figyelem­mel kell lennie erre a tényre, amikor médiastraté­giáját dolgozza ki. Az Interneten olyan mérhetetlenül nagy és egyre bővülő az információ áradat, hogy a legnehezebb feladat a célközönség elérése. Fontos, hogy segít­sük a Közlekedési Múzeum megtalálását ebben az információdzsungelben. Elérendő cél, hogy az el­terjedt keresőprogramok (Google, Yahoo...) a közlekedési témákkal kapcsolatban a Közlekedési Múzeum honlapjára mutató linkeket az első talála­tok között sorolják fel. Ennek alapfeltétele, hogy a közlekedési témákkal kapcsolatos kifejezések elő­forduljanak a múzeum oldalain. Továbbá fontos, hogy a leglátogatottabb portálokon (Startlap, Origó, Port, hogy csak a magyarok közül említ­sünk néhányat a teljesség igénye nélkül) lehetőleg a főoldalakon legyen megtalálható a múzeum hon­lapjára mutató link, ezen kívül az is, hogy a kere­sett szakmai oldalakon is megtalálhatók legyünk. Cél, hogy több színvonalas oldalt fenntartó társ­szervezettel alakítsunk ki kölcsönös linkelés lehe­tőséget. Miután elértük a potenciális célközönségünket, hozzásegítettük, hogy „rátévedjenek" az oldalaink­ra, a következő legfontosabb feladat, hogy meg­tartsuk őket, vagyis el kell érnünk érdeklődésük fenntartását. Az érdeklődést pedig csak folyton változó és bővülő tartalommal, érdekes grafikai megjelenéssel, naprakész információkkal lehet elérni. Elsődleges célunk, hogy a múzeum honlapját tu­dás alapúvá tegyük. Ami a mi értelmezésünkben egy olyan múzeumi site létrehozását jelenti, ahol minden közlekedési témakörrel kapcsolatban lehet hasznos és - legfőképp - autentikus információt ta­lálni, és melyen olyan szintű anyagok is megtalál­hatók, amelyeket akár az egyetemi oktatásban is lehet segédanyagként alkalmazni, és tudományos szinten is megállja a helyét. De megtalálhatónak kell lenniük általános ismeretterjesztő és amelyek­kel a fiatalabb korosztályok számára is érdekfeszí­tő anyagoknak. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Közlekedési Múzeum, mint intézmény nem csak tudományos munkával foglalkozik, hanem egy pi­aci szereplő is, amelynek a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb bevételre kell törekednie, per­sze úgy, hogy az alaptevékenységét ne sértse, va­gyis a „profitot" ne helyezze a tudományos munka, a kulturális értékmegőrzés és az ismeretterjesztés elé. Szerencsére az Internet az a médium, ahol gya­korlatilag korlátlan tárolókapacitás áll a felhaszná­lók rendelkezésére kis költségek mellett is. így ezt a kettős feladatot ebben a közegben meg lehet ol­dani anélkül, hogy bármelyik területen kompro­misszumot kellene kötnünk. Látogatóbarát múzeum! Manapság sokat emle­getett szlogen. Eredete szerintünk a minőségbizto­sítási rendszerek elterjedéséhez köthető, ahol a minőséget elsősorban a vevői elégedettség alapján mérik, és ahol vevőnek számít, akinek az előállí­tott termékhez, vagy szolgáltatáshoz köze van, így a cég alkalmazottja is úgynevezett belső vevőnek számít. Ebben az értelemben vásárlónak számít a látogató és a múzeumban dolgozó kutató is. Az Internet és az informatika maga megteremti a lehetőségét, hogy mind a látogatók, mind a kutatók elégedettségét növeljük. A látogatók számára ha­tékonyan nyújthatjuk azokat az ismereteket, ame­lyeket joggal várnak el egy múzeumtól, amit a költségvetés finanszíroz. A kutatók szintén haté­kony eszközökhöz jutnak. Nagyságrendekkel gyorsabban kapják meg a kutatáshoz szükséges in­formációkat. Lehetőségeik térben és időben egy­aránt jelentősen nőnek, szinte bárhonnan, bármi­kor lehetőségük van a feldolgozott adatok eléréséhez. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak 20/2002 (X. 4.) rendelete a muzeális intézmé­nyek nyilvántartási szabályairól lehetőséget ad a múzeumi nyilvántartások számítógépes vezetésére. A lehetőség mellet már előrevetíti a majdani köte­lező jellegét. A Közlekedési Múzeum már korábban úgy dön­tött, hogy megteremti a lehetőségét a digitális nyilvántartás beindításának. Az anyagi korlátok miatt ez évekig elhúzódott, csak kis lépésekben tudunk a cél felé haladni. A Közlekedési Múzeum központi épület együt­tesében 2001-ben, majd 2002-ben a Tatai úti Ar­chívumunkban és Raktárbázisunkban építettük ki a 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom