A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Domanovszky Sándor. Az M3 autópálya oszlári Tisza- és az M9 autóút szekszárdi Duna-híd építése 350

hidat terveztek, másrészt feltehetően jelentős összegű hídpénzt kellett volna fizetni). A fedezetet nem sikerült előteremteni, így 1998-ban a Kor­mány vette kezébe az ügyet és a költségvetésből biztosította a fedezetet. 120 m-es medernyílások­kal először feszített vasbeton, később teljesen acél, végül a mederhídra ortotróp lemezes, a két ártéri hídra vasbeton pályalemezes, acél szekrénytartós, „kompromisszumos" változat került megrendelésre 2000. augusztusában. A tervek oly módon készül­tek, hogy a későbbiekben - amikor az autóutat autópályává fogják bővíteni - melléje egy másik, hasonló híd épülhessen, (mint az oszlári hídnál). Az alépítmények és az áttéri nyílások kivitelezésére a Ganz Acélszerkezet Rt. a MAHÍD 2000 Rt-vel kötött szerződést. Az acélszerkezeteket a Ganz, ill. alvállalkozói építették. Megjegyezzük, hogy a hidat a 6-os és az 5l-es főutakkal összekötő, 21 km hosszú­ságú gyorsforgalmi út egyidejűleg, de különálló „Projektelem"-ként készült (a Vegyépszer Rt. - Be­tonútépítő Rt. alkotta konzorcium fővállalkozásában). Szerkezeti kialakítás A 920 m hosszú Duna-híd három - de az M3 oszláritól eltérően, egységes megjelenésű - részre tagolható (9. ábra) A mederhíd két oldalán elhelyezkedő háromnyí­lású ártéri hidak 3x65,5 m = 196,5 m támaszközű, folytatólagos, szekrényes keresztmetszetű, vasbe­ton pályalemezzel együttdolgozó, párhuzamos övű gerendahidak. A fenéklemez szélessége 5,6 m, a főtartók magassága 3,0, ill. 2,8 m. A híd tengely­irányban 13 db (14,5-16,5 m hosszú), a keresztmet­szet 2 gyártási egységből áll. A gyári illesztések mind hegesztettek. A főtartó gerincek helyszíni illeszté­sei NF-csavarosak, a fenéklemezé, a főtartó felső övlemezé és a keresztmerevítőké hegesztett. A vasbeton pálya keresztmetszeti elrendezése meg­egyezik a mederhídéval. A két ártéri hídhoz közel 1.1001 acélanyagot használtak fel. A mederhíd 80+3x120+80= 520 m támaszközű, folytatólagos, szekrényes keresztmetszetű, ortotróp pályaszerkezetű, párhuzamos övű, acél gerenda­híd. Az egy irányban lejtő (2,5 %) pályalemez szélessége 13,1 m (vastagsága 12, a támaszoknál 14-16 mm), a fenéklemezé (alsó, átmenő övleme­zé) 5,6 m (vastagsága 10-40 mm), míg az egyik főtartó 3,8 m, a másik 3,6 m magas (vastagságuk 12-20 mm). A híd teljes szélessége 14 m, ebből a kocsipálya 10 m, a befolyási oldali gyalogjárda 3 m, a kifolyási oldali kezelőjárda 1 m. Az 520 m hosszú szerkezet 30 gyártási egységből áll, amelyek hossza 14,0-18,0 m között változik, többségük 18,0 m. Egy keresztmetszet 5 pálya- és 2 „fenék­panelből" áll össze. A gyári illesztések mind he­gesztettek. Szereléskor a pálya- és fenéklemez tompavarratait kerámia alátéttel, fedettívű eljárással, a trapéz alakú hosszmerevítő bordákat bevont­elektródával hegesztették, a többi elem kapcsolata NF-csavaros. A mederhíd önsúlya kb. 28001. A meder és a kétoldali ártéri hidak fő teherviselő szerkezeteit 20 mm falvastagságig S355J2G3, 30­50 mm között S355K2G3 minőségű, míg az aláren­delt elemeket (kerékvetők, szegélytartók, kereszt­kötések stb. 20 mm vastagság alatt S235JRG2, felette S235J0 minőségű (MSZ EN 100025:1988 szerint) anyagból tervezték. Az ártéri hidak - a 9. ábra Az M9 autóút szekszárdi Duna-hídia átadás előtt (2003.06.14.) 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom