A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez 1914-1916 201

Dr. Krámli Mihály Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez 1914-1916 Az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús részvételének hatalmas szakmai és memoár irodalma van. Ezen belül már meglehetősen kicsiny csoportot alkot a Duna 1914-1918 között betöltött katonai, politikai és gazdasági szerepével foglalkozó történeti irodalom. E művek nagyobb része a Duna mentén végrehajtott hadműveletekre, illetve az osztrák-magyar szárazföldi csapatok és folyami egységek (cs. és kir. Dunaflottilla) ezekben való részvételére koncentrál. Jóval kevesebben kutatták a Monarchia kereskedelmi hajózásának első világháborús történetét. Szinte egy kézen meg lehet számolni az e kérdéskört tárgyaló műveket.

1 Pedig e téma -szerintem-sokkalta nagyobb jelentőségű annál, mint amit az eddigi történeti iroda 1 Első helyen Döbrentei Gábor munkáját kell megemlíteni: A dunai kereskedelmi hajóraj a háborúban In Wuljf Olaf: Az osztrák-magyar dunai flotilla a világháborúban 1914-1918. Budapest, 1934. (a továbbiakban Döbrentei 1934.). Döbrentei információi első kézből származtak, mivel ő volt a Központi Szállításvezetés hajózási csoportjának a parancsnoka. A Közlekedési Múzeum Archívumában (a továbbiakban KMA) fellelhető Döbrenteinek 1920-ban készült német nyelvű kézirata: Beschlagnahmen von Donaufahrzeugen wáhrend des Krieges (a továbbiakban KMA Mladiáta-gyűjtemény Döbrentei 1920.) mely nagyobb terjedelmű és részletesebb mint az 1934-ben nyomtatásban megjelent változat. Meg kell még említeni Siba János hajóskapitány: Folyami hajók a világháborúban. Budapest, 1931. című könyvét is. Érdekes módon az utóbbi időben a téma iránt a legnagyobb érdeklődést a bolgárok mutatják. A Bulgáriában született művek közül első helyen Weliko Letschev (JJeuee): Österreich-Ungarische Donauhandelsschifffahrt 1915-1916. In: Bulgárián Historical Review, 2002, 1-2 (a továbbiakban Letschev) című tanulmánya áll, mely gyakorlatilag az egyetlen, e témában született modern, történeti szakmunka. lom általi lebecsülése sugall: az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás fontos katonai és gazdasági feladatokat látott el a háború folyamán. Természetesen e rövid tanulmány keretén belül korántsem törekedhettem teljességre. Jelen munka megalkotásakor legfőbb célnak az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás katonai megszervezésének, intézményrendszere kialakulásának bemutatását, az általa ellátott katonai és gazdasági feladatok ismertetését tűztem ki. Záró időpontként a román hadba lépést (1916. augusztus 27.) határoztam meg, mely mintegy vízválasztója volt a dunai hadműveleteknek. A tanulmány az eddig megjelent szakirodalom mellett elsősorban a Közlekedési Múzeum Archívumában fellelhető iratanyagra alapoz.

2 A dunai kereskedelmi hajópark A Habsburg Birodalmon belül mindig nagy jelentősége volt a Dunának, mint vízi útnak, amely sokáig a legfontosabb kereskedelmi útvonalnak is számított. Az 1856-ban nemzetközi vízi úttá nyilvánított Duna szerepe 1866 után a Monarchia számára felértékelődött. Miután Ausztria a vesztes háború után kiszorult a Német Szövetségből, egyedüli lehetséges terjeszkedési és befolyási területévé a Balkán vált. E befolyás gyakorlásának egyik legfontosabb eszközévé a Duna, és a dunai hajózás lépett elő. A Monarchiának sikerült a 2 KMA Mladiáta-gyűjtemény. Az itt található iratok egy része eredetileg a Döbrentei Gábor által az osztrákmagyar likviditási tárgyalások magyar delegációja számára 1920 végén összeállított anyag mellékletét képezték, míg a többi eredete ismeretlen. 201