A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

azok az engedélyesek, akik korábbi engedélyeiket még nem cserélték újra, az ellenőrzéseken fennakadtak, szigorú büntetésben részesültek, végső esetben engedélyeiket visszavonták. A közhasznú autófuvarozók érdekeik védelmében szervezkedni kezdtek. Mozgalmuk élére állt gróf Teleki János, aki életre hívta a Magyar Közhasználatú Gépjármű Vállalatok Országos Egyesületét (KÖGE), amelynek alakuló közgyűlését 1933. március 17-én tartották meg. Teleki a közgyűlésen bejelentette, hogy az 1932-ben megfogalmazott Gömbös-féle Nemzeti Program 67. és 70. pontjában olvasható, hogy „gondos figyelmet kívánunk fordítani a gépjárműforgalom fejlesztésére, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy a vasutak és a gépjáróművek harmonikusan szolgálják a forgalom lebonyolítását és fokozását." A harmóniára való törekvés már kormányszinten is megfogalmazódott, a fuvarozóknak tehát össze kell fogni boldogulásuk érdekében. Ő, mint országgyűlési képviselő szívesen segít az iparosoknak. A KÖGE elnöke Teleki lett. Teleki a továbbiakban jelezte, már beszélt dr. Senn Ottóval, a MÁV elnökhelyettesével az autó és a vasút gondjairól, s úgy látta, hogy a MÁV nyitott a felmerült kérdések megtárgyalására. Közölte, dr. Fabinyi Tihamér, a tárca vezetője támogatja a tárgyalásokat. Május 13-án a budapesti Vigadóban, a KÖGE főszervezésében autós nagygyűlést tartottak, s valamennyi érdekeltet meghívták a nyílt vitára. Teleki, mint a KÖGE elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Hangoztatta, hogy a magyar gazdaságpolitikában a legsürgősebben megoldandó kérdések közé tartozik a közlekedés és a közúti fuvarozás megreformálása, valamint az új közlekedéspolitika kialakítása, amelyhez a Nemzeti Munkaprogram már megadta a kezdő lökést. Mint mondotta, az autó és a vasút kapcsolata a világon mindenütt gondokkal terhes, ám ennek ellenére foglalkozni kell vele. Bejelentette, már folynak a tárgyalások a vasút vezetőivel az elérendő cél érdekében, és ő optimistán néz a jövőbe. A felszólalók valamennyien konstruktívak voltak, a szakemberek és az újságírók érdekesnek és eredményesnek ítélték a nagygyűlést. Dr. Fabinyi Tihamér miniszter 1933. május 8-án utasította a tárgyaló feleket az együttműködést megvalósító javaslatok megtételére. A vasút és a teherautó-fuvarozók között kötendő megállapodás kidolgozásában a MÁV részéről Hegyi Imre kormányfőtanácsos, igazgató-helyettes, Róbert Ödön igazgató-helyettes, Unghváry József felügyelő, az autósok részéről, a KÖGE képviseletében dr. Visegrády József a KÖGE Teherautó-fuvarozó Szakosztályának elnöke, Bleyer Andor, a Debreceni Autó fuvarozó Rt. Igazgatója és dr. Halász János ügyvéd vettek részt. A kis társaság május 10-én ült össze először, és nyolc nap múlva a miniszter elé helyezték tervezetük első változatát. Összeállításuk alapgondolata a teherfuvarozók szövetkezetbe tömörítése volt. Abból indultak ki, hogy az 1930. évi XVI. törvény az államnak, az államvasútnak adja a helyközi közhasznú fuvarozás jogát, amelyet a jogtulajdonos másra átruházhat. Ez a más a szövetkezet lehetne. Fabinyi az elgondolást jónak tartotta, az anyagot némi finomítással a képviselőháznak bemutatta. A törekvés vitát nem gerjesztett, a dokumentumot egyhangúlag elfogadták. Ezek után indult meg a szövetkezet megszervezése, illetve a szövetkezet és a vasutak közötti szerződés előkészítése. A MATEOSZ MEGALAKULÁSA Telekiek igyekeztek meggyőzni a fuvarozókat a szövetkezet előnyeiről. Elgondolásaikat a KÖGE ülésein, a sajtó hasábjain, de a Parlamentben is vázolták. Az elnök elmondta, hogy a vadfuvarosoknak is helyük lehet a szövetkezetben, várják őket, előéletüket nem vizsgálják, felvételük feltétele csupán a becsületes munka. Az érintettek többsége elfogadta Telekiek törekvését, de akadtak, akik nem vették jó néven a vadfuvarozók legalizálását, és azt, hogy ők korszerű kocsikkal, míg az engedélyesek lestrapált autókkal működjenek. A szövetkezés szószólói azonban azt mondták, ne a múltat, hanem a jövőt nézzék. A szövetkezet alapszabályáról, működéséről elmélyült tárgyalások kezdődtek. E munkában Telekin kívül Haag Dezső főmérnök, Csillag Pál, a győri Általános Közlekedési Kft. Igazgatója, Stompf Pál, jászberényi fuvarozó, dr. Visegrády József és dr. Halász János ügyvéd vettek részt. 153