A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

Elgondolásaikat többször is megvitatták a MÁVval, illetve a magánvasutak képviselőivel, továbbá a minisztériummal, míg végül elkészült a mű: a szövetkezet alapszabálya.

1 Az alapszabály négy fejezetből áll. Úgy döntöttek, hogy a vállalkozás neve: Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete. „A szövetkezet célja: a/ az 1930. évi XVI. t.c. által meghatározott rendszeres vagy esetenkénti áruvagy vegyesfuvarozási gépjárművállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve körzeti szövetkezeti kirendeltségei illetve csoportjai által való létesítése, vagy fenntartása. Ezen működését a szövetkezet tagjai autófuvarozási működésének közös üzletkezelés és kölcsönösség alapján való szabályozással fejti ki. b/ Ezen tevékenységében a vasút és teherautó harmonikus együttműködésének a megteremtése az. ország közgazdasági és közlekedési érdekeinek megfelelőleg. Ebből kifolyólag a szövetkezet az állammal, illetve a MAV-val megállapodást létesít, amelynek keretein belül szervezi a szövetkezet országosan a teher és vegyes gépjárműfuvarozást, c/ A fuvarozás lebonyolítására kerületi körzetekben szövetkezeteket alapít, esetleg körzeti kirendeltségeket létesít, amelyekben egyesíti a kerületekben levő közhasználatú teher és vegyes gépjármű-fuvarozó vállalkozásokat - tekintet nélkül arra, hogy azok az 1930. évi XVI. t.c-ben meghatározott engedéllyel bírnak-e, vagy sem. d/ Központjául szolgál a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek, irányítja azok közlekedéspolitikai működését, megszabva különösen azon területet és munkakört, amelyben fuvarozási működésüket a vasúttal együttműködve kifejtik és megfelelnek a szövetkezet által az állammal, illetve a MAV-val kötött szerződésnek. Irányítja ezen szövetkezetek ügyvitelét, és azok számadásait ellenőrzi, e/ Előmozdítja tagjainak gazdasági érdekeit úgy a tag munkával való ellátásának, garageirozásának, kocsijavításának gazdaságos megszervezése, mint a fuvarozási eszközök, gépek és üzemanyagnak tagjai részére való gazdaságos beszerzése, illetve közvetítése, valamint a biztosításoknak tagjai részére előnyös feltételek mellett való közvetítése által, f/ A teherautó-közlekedéshez fűződő nagy 1 Fővárosi Levéltár, Cg 3505073-A közgazdasági érdekek kielégítése céljából ott, ahol ezen érdekeket tagszövetkezetei útján biztosítani nem tudja, a szövetkezet maga állít fel fióktelepeket, vagy kirendeltségeket, illetve körzeti csoportokat és ezek által gondoskodik a szükséges fuvarozás ellátásáról, g/ A Magyar Államvasutakkal kötendő szerződés értelmében egyes helyiérdekű vasútvonalak declassifikálása, vagy megszüntetése kapcsán, amennyiben azok személyforgalmának ellátása géperejű társaskocsi-vállalkozásokkal való együttműködés, illetve szerződéskötés által biztosítani nem tudná, úgy ezeken a helyeken berendez és fenntart géperejű társaskocsivállalkozásokat is. h/ És végül célja a szövetkezetnek a teher- és vegyesfuvarozási gépjárműközlekedési szakmai érdekek előmozdítása és ezen közlekedési ágak fejlesztése." Az alapszabály II. fejezete a tagokról szól. Mint olvasható, a tagság törzstagokból és rendes tagokból áll. A törzstagok „olyan természetes, vagy jogi személyek, akik a szövetkezet üzletkötőjéhez, már az. alapításkor egy, vagy több törzs-üzletrésszel járultak és az alakuló közgyűlésen a tagok névsorába jelentkezésük alapján felvétetnek. Rendes tagok csak géperejű áru- vagy vegyesfuvarozást folytató szövetkezetek lehetnek." A II. fejezet 8. §-a szerint a törzstagok vagy rendes tagok üzletrészei 100 P névértékűek, egy tagnak több üzletrésze is lehet. A III. fejezet ismerteti a szövetkezet szervezetét. Szervei a következők: közgyűlés, igazgatóság, végrehajtó-bizottság, felügyelő-bizottság. A 30. § a határozatképességet tárgyalja. Bejelenti, hogy a közgyűlés határozatképes, ha azon legalább tíz „olyan tag személyesen, vagy igazolt meghatalmazott útján megjelent, aki az üzletrészeknek legalább 10 %-át képviselik. Az alapszabályok módosításához és a feloszlás kimondásához pedig legalább 20 olyan tag jelenléte szükséges, akik az üzletrészeknek legalább 2

A-át képviselik." A közgyűléssel a 33. § foglalkozik. Leszögezi, hogy a közgyűlést az igazgatóság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag elnököl. Az elnök felelős azért, hogy a tanácskozáson a hirdetményben felvett sorrendben kerüljenek terítékre a tárgypontok. A 154