A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Cselényi Jenő: A Kandó rendszerű (fázisváltós) villamos mozdonyok fejlődéstörténete és rajzgyűjteményeik az archívumban 138

10. ábra VM 10 jellegű Ganz-Kandó-rendszerű, 3200 lóerős, 50 Hz, 16 kV feszültségű fázis- és periódus váltós villamos mozdony A személyszállító és tehervonatok továbbítására tervezett mozdony villamos berendezése elvileg megegyezett az ugyancsak fázis- és periódusváltós V44 sorozatú mozdony berendezésével. A két mozdony között a legnagyobb eltérés a járműszerkezetben és a vontatómotorok kivitelében volt. Röviden összefoglaltam a leglényegesebb változtatásokat. A MÁVAG gyártmányú járműszerkezet jellegzetessége volt az aszimmetrikus futómű (az egyik forgóváz kettő, a másik forgóváz három tengellyel rendelkezett) (11. ábra). A marokcsapágyas vontatómotorok elhelyezése, valamint a Rónai-tárnok elhelyezése látható a 12. ábrán. A hordmű különleges kialakítása biztosította a vonóerő kifejtésnél ébredő tengely terhelésváltozás optimumát a maximális indítóvonóerőkifejtés biztosítása érdekében. A szekrénykapcsolatot a forgóvázak hossztartóira helyezett 4-4 tám biztosította, amelyek közül a belső két-két tám Ganz-Rónai rendszerű. A következő 13.ábrán látható a Ganz-Rónai tám. 11. ábra VM10 jeli., V55 sor. mozdony vázlata (1950) 146