A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Soltész József: A Közlekedési Múzeum vasúti járműgyűjteményétől a Magyar Vasúttörténeti Parkig 60
Eredeti vasúti járművek a nosztalgia üzemben A fejlett országokban a gőzvontatás befejezésével szinte egyidőben indultak el az első nosztalgiavonatok, ami a járműmegőrzés egyik speciális, de több szempontból is vitatható módja. Magyarországon a MÁV História Munkabizottságának 1984-es megalakulásától számíthatjuk a nosztalgia korszak kezdetét. A MÁV berkein belüli bizottság Dr. Heller György vezetésével egymásután újíttatta fel és tette működőképessé a régi vasúti járműveket és azokat menetrendszerűen közlekedtette a nyári turistaszezonban. A nosztalgiaüzemhez szükséges jármüveket többnyire a Közlekedési Múzeum bocsátotta a MÁV rendelkezésére, kisebb részben pedig a védett MÁV tulajdonú járművek kerültek felújításra. A világ vasúti muzeológusai részére egyébként a legnagyobb dilemmát a nosztalgiaüzem okozza. A "menni vagy nem menni" problémája igen élesen jelentkezik, mivel általában az utolsó megmaradt példányokat akarják közlekedtetni. Egy esetleges vasúti balesetnél egy ritka értékes muzeális vasúti jármű teljesen megsemmisülhet. Ezt a problémát a fejlett országokban a kisebb méretű jármüveknél M=l:l méretű működőképes másolatok építésével oldották meg. Nagyobb jármüveknek, például egy 100 tonnás gőzmozdonynak viszont még senki sem készítette el a másolatát, mivel annak előállítási költsége egy legmodernebb villamosmozdony új árával vetekedne. Azt mondhatjuk tehát, hogy olyan járműveket célszerű nosztalgiaüzemben közlekedtetni, amelyből még több azonos példány létezik. Ezt az elvet viszont, még sehol a világon nem sikerült teljesen betartani, mivel a közönség általában mindig a ritkaságokat igényli. A MÁV jelenlegi nosztalgia vontatójárművei közül a 335,095 psz., 220,194 psz., 302,610 psz. gőzmozdonyok és az "ÁRPÁD" motorkocsi utolsó egyedi példányok, elvesztésük pótolhatatlan lenne. Az viszont kétségtelen, hogy a nosztalgiaüzem a laikus és a szakmai közönség számára egyaránt a legnagyobb látványosság és muzeológiai szempontból az egyik legjobb módja a tárgy bemutatásának (12. ábra). A 16 éve tartó nosztalgia közlekedtetés alatt történtek kisebb balesetek, ám 12. ábra A MÁV 324,540 psz. nosztalgia mozdonya teljes gőzzel indul egy járműparádén. Fotó: Soltész József ezek szerencsére nem okoztak komoly károsodásokat. A MÁV védett M 61,004 psz. dízelvillamosmozdonya viszont 1999-ben egy baleset következtében totálkárosra összetört. Szerencsére ebből a típusból még több létezik, így egy másik jármű, az egyébként is prototípus Mól,001 psz. került levédésre. Az összetört Mól,004 psz. mozdonynak sikerült megmenteni az egyik orrrészét, mint ezt már korábban említettük. Az első vasúti múzeumok Magyarországon Az 1899 május l-jén megnyílt Magyar Királyi Közlekedési Múzeumot tekinthetjük az első vasúti múzeumnak hazánkban. A teljes gyűjteményének kb. 70%-át vasúti tárgyak és dokumentumok tették ki, köztük a világhírű M=l:5 méretarányú modellgyűjteménnyel. Ma is a világ legjelentősebb vasúti múzeumai között szerepel a budapesti Közlekedési Múzeum. Másodikként a nagycenki Széchenyi múzeumvasut keskeny nyomtávolságú vasúti skanzen következett. A 760 mm nyomtávolságú múzeumvasút első szakaszát 1970 november 16-án nyitották meg ünnepélyes külsőségek között (13. ábra). A teljes vasút Fertőboz és a Kastély állomások között összesen 4 km hosszban 1972-ben készült el. A múzeumvasút a megnyitástól kezdve kizárólag gőzüzemmel működik, a mozdonyok és a vasúti kocsik a Közlekedési Múzeum keskeny nyomtávolságú