A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Bálin Sándor: A Mátra kismotorkerékpár 319
Bálint Sándor A Mátra kismotorkerékpár Az 1930-as évek elején Magyarországon is tombolt a gazdasági válság. A gépjárművek jelentős hányadát kivonták a forgalomból, csupán a segédmotoros kerékpárok iránt mutatkozott némi érdeklődés. Akkoriban a Weiss Manfréd Művekben készültek ilye járművek, a Schweitzer Henrik-félék épp születőben voltak. A „pörcögőket" - mint akkoriban nevezték ezeket - jogosítvány, forgalmi engedély és rendszám nélkül használhatták tulajdonosaik, amennyiben járművük saját tömege nem haladta meg a 37,5 kg-t, erőforrásuk a 100 cm 3-t és pedálhajtással is fel voltak szerelve. A 37,5 kilós határ nehezen teljesíthető feltétel volt, a többit később könnyedén megvalósították a hazai gyártók, köztük Urbach László is. Urbach László (Eperjes, 1904. május 5 Budapest, 1977. augusztus 18.) az 1920-as évek neves motorkerékpár versenyzője, többszörös magyar bajnok, a Majláth Mihály tulajdonában levő angol, német motorkerékpárok, illetve személyautók vezérképviseletén dolgozott. 1930-ban átvette főnöke Budapest VI., Hunyadi téri üzletét (1. ábra), néhány külföldi gépjármű képviseleti jogával együtt. Miközben fejlesztette vállalkozását, figyelte a motorkerékpárok szerkezetének változásait is. Látta, hogy a kontinensen az 1930-as években felgyorsult a kis motorkerékpárok gyártása, megnőtt a kereslet a 100-as, a 125-ös és a 200-as motorkerékpárok iránt. 1937-ben, Angliából visszatérőben megtekintette a Berlini Autó és Motorkerékpár Kiállítást, különösen a kis, egynyomú járművek széles választéka lépte még. Útba ejtette a Prágai Nemzetközi Ipari kiállítást is, amelyen elsősorban a Jawa és a Zetka gyártmányú gépek keltették fel érdeklődését. A látottak hatására fogant még benne a kismotorok gyártásának gondolata. 1938-ban, a Budapesten rendezett Nemzetközi Autó- és Motorkerékpár kiállításról szóló cikkek már írtak Urbach törekvéséről. Az Autó Motor c. folyóirat áprilisi számából kiderül, hogy... "Osztatlan elismerést aratott, az Urbach cég 200-as TWN beépítése, mely az első- és hátsókerékrugózású, kishengerűrtartalmú masina"... A TWN (Triumph Werke Nürnberg) gyártmányait Urbach László képviselte. 1976-ban Urbach elmondta, hogy e gyártmány kisebb típusait kedvelte leginkább, az anyavállalat hozzájárulásával szerelte fel az egyik 200-ast teleszkóppal. Az Autó Motor, 1938 augusztusi számában két fénykép látható, az egyiken egy TWN lépcsőn halad felfelé, a másikon öten ülnek vagy állnak a gépen. A képaláírás a következő "Urbach László könnyű motorkerékpárok gyártásának tervével foglalkozik. Mint a képeinken látható, a próbák ugyancsak szorgalmasan folynak az autókiállításon bemutatott kísérleti modellel". Az ügyes üzletember jeles szakemberekkel vette körül magát. A Hunyadi téri üzletében dolgozott többek között Szőllősi Zsigmond, - a későbbi híres tuningmester, - Vágai István - később a Mátra versenyistálló legendás alakja, - Pápai István motorszerelő és mások. Bejárt Urbach Lászlóhoz Enslén Emil oki. gépészmérnök, a Mátrák méretezője, és dr. Zsótér Bertalan jogász, egyúttal motorversenyző. A felsoroltak főleg műszaki vonalon működtek. Az adminisztráció, a számlázás „lelke" Zeiner Klára volt. A csapat munkájáról az Úrvezető c. szakfolyóirat 1939 januári számában így írt „Nagy szenzációja van a magyar motorkerékpáriparnak, megszületett a korszerű, az igényeknek megfelelő és minden ízében magyar könnyűmotor, a 100 cm 3-es Turul, az első olyan adó-, és vizsgamentes gép, amely valóban megérdemli az érdeklődést. Urbach László, aki a gépet tervezte, építi és forgalomba hozza, évtizedes motoros tapasztalatait és nem mindennapi szakértelmét hasznosította ennek a gépnek a konstruálásánál, amivel sikerült egy 319
