A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

állomásokon az üzemterv, illetve végrehajtási utasítás szerint a vasútnak átadni. Körzeti korlátozásra való tekintet nélkül gépjárművel szállíthatók az ország egész területén az átköltöztetési ingóságok és a vásári fuvarozás tárgyai, továbbá az Intéző Bizottság által megállapítandó viszonylatokban a baromfi, sertés, borjú, bárány és gyorsan romló áruk, melyek részletes jegyzékét az Intéző Bizottság állapítja meg. A vasút a távolsági korlátozásokra, illetve körzeti határokra való tekintet nélkül a szövetkezetnek engedhet át bizonyos fuvarozásokat, viszont az egyes körzeteken belül az Intéző Bizottság a vasútnak tarthat fenn bizonyos viszonylatokat és árukat. Ha a vasút egyes állomásokat vagy vonalakat azok csekély forgalma miatt deklasszifikál, vagy megszüntet, ez.ek áruforgalmának ellátását a vasút kívánságára a szövetkezet átvállalni köteles. Az átvállalás feltételei tekintetében esetről-esetre külön megállapodások lesznek létesítendők, melyekben a szövetkezet által a vasútnak vagy viszont esetleg nyújtandó térítések is megállapítandók lesznek. Ha ily megállapodások valamely deklasszifikált vagy megszüntetett állomás, illetve vonal áruforgalmának átvételére létre nem jönnének, azoknak gépjárművel leendő lebonyolításáról a vasút önmaga fog megfelelően gondoskodni. III. A forgalomszerzési jutalék megállapítása. A vasúti fuvarozás részére megszerzett minden olyan áru után, mely a szövetkezet közreműködésével szereztetett a vasút részére, a szövetkezet a vasúttól forgalomszerzési jutalékot kap. Nem jár azonban forgalomszerzési jutalék azon áruk után, melyeknek fuvarozását a vasút e szerződés II. fejezetének utolsó előtti bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében maga látja el, továbbá az ún. „HázHáz" díjszabás alapján szállított áruk után, végül általában a 16., 17. és 20. kocsirakományú osztályba tartozó áruk után. Szerzett árunak tekintendő a körzeti fuvarozásnak tekintet nélkül a szövetkezet által a vasúti fuvarozásnak megszerzett mind az az áru, amely eddig üzemi, álüz.emi, kontárautó, vagy szekérfuvarozással rendszeresen és huzamosabb időn át közúton szállitatott, s melynek szerzett jellegét vita esetén az Intéző Bizottság megállapítja. A szerzett áruk után a vasút a szövetkezetnek a díjszámítás alapjául vett súly minden 10 kg-ja után a következő szerzési jutalékot fizeti: a./ Ha a fuvardíj számít ás az AJ vagy BJ gyorsáruosztályok, vagy az I. teherdarabáruosztály díjtételei alapján történik, 6.6 aranypengő-fülért; bJ ha a fuvardíjszámítás a CJgyorsáruosztály vagy a II. teherdarabáruosztály, vagy az l-l 1 és a 19. kocsirakományú osztályok díjtételei alapján történik, 5.3 aranypengő-fúlért; eV ha a fuvardíjszámítás a III. teherdarabáruosztály, vagy a 12-14. kocsirakományú osztályok díjtételei alapján történik, 4 aranypengő-fúlért; d./ ha a fuvardíjszámítás a 15. kocsirakományú osztály díjtételei alapján történik, 2.7 aranypengő-fúlért. Az a./-d./ pontok alatt felsorolt szerzési jutalékok évi 100.000 tonnáig terjedő szerzett áru után alkalmaztatnak, ha azonban a szerzett áru mennyisége valamely évben a 100.000 tonnát meghaladja, ez esetben minden további 100.000 tonnán belüli többlet mennyiség után a jutalék 10-10%-kal, de az a./ alatti esetben legfeljebb 10, a b./ alattiban legfeljebb 8, a c./ alattiban legfeljebb 6 és a d./ alatti esetben pedig legfeljebb 4 aranypengő-fillérig, mint legmagasabb jutalékösszegig emelkedik. Emellett azonban úgy a 100.000 tonnáig terjedő, mint az ezt meghaladó bármily mennyiségű szerzett áru után a jutalék küldeményenkint és áruosztályonkinl soha és semmi körülmények között nem lehet több, mint annak a nettó vasúti fuvardíjnak 50 %-a, melyet a vasút a szerzett áru után saját vonalán a díjszabásszerű mellékdíjak nélkül számít. Oly áruk, melyeket a szövetkezet valamely iparvágánnyal bíró telepről, vagy a vasúti állomással 213