A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

bíró város belterületéről fuvaroz a vasútra, szerzett áruknak nem tekinthetők, ezek után tehát szerzési jutalék nem jár, kivéve, ha az Intéző Bizottság megállapítja, hogy az illető áru a szövetkezet közreműködése nélkül a vasutat elkerülte volna. A vasúti árudíjszabás általános leszállítása esetén a szerződésben megállapított jutalékok a leszállítás arányában csökkentetnek. A szerzett áruk után fizetendő jutalék fentebb felsorolt összegei abban az esetben, ha nem a díjszabás I. rész. B/ szakaszban megállapított áruosztályozás szerinti díjszámítás kerül alkalmazásra, annyi százalékkal csökkennek, ahány százalékkal az alkalmazott díjtételek a rendes díjtételeknél alacsonyabbak. IV A forgalom technikai lebonyolítása. A szövetkezet a gépjármű forgalom lebonyolítását az ország egész területén az Intéző Bizottság /VU. fejezet/ által mezállapítandó egységes forgalmi rendszer szerint intézi A fuvaroztatókkal és a vasúttal szemben mindig a szövetkezet, nem pedig a fuvarozást végrehajtó egyes tag, illetve alkalmazott áll jogviszonyban. A szövetkezet felelős tagjainak és a tagok vagy saját alkalmazottainak a fuvarozással kapcsolatosan végzett minden ténykedéséért, cselekményéért és mulasztásáért. A szövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy tagjai mindaddig, míg a szövetkezetnek tagjai kizárólag, mint szövetkezeti tagok - minden tekintetben e szerződésnek s az e szerződés alapján létesült üzemtervnek, végrehajtási és egyéb szabályoknak s utasításoknak megfelelően végezzék fuvarozásaikat és saját egyéni engedélyeik vagy szerződéseik alapján fuvarozást ne folytassanak, szövetkezeti tagságuk alatt egyéni engedélyüket vagy szerződésüket ne használják. A szövetkezet az egyéni engedélyek alapján teljesíthető fuvarozások szünetelésének biztosítása végett tagjaitól a birtokukban lévő, árufuvarozásra jogosító engedélyokiratokat és szerződéseket bevonja és ennek megtörténtét a m.kir. kereskedelemügyi miniszter előtt igazolja. Aru részleges vagy teljes elveszése, illetve megsérülése folytán keletkező károkért az a szerződő fél felelős, amelyiknek az áru a kár keletkezésekor kezelésében, illetve birtokában volt. Ha a kár keletkezésének helye és ideje meg nem állapítható, a kárt a szerződő felek egyenlő arányban viselik. Kiköttetik azonban, hogy a vasút a szövetkezettel való viszonylatban is csak a vasútüzletszabályzatban meghatározott kártérítési kötelezettséggel tartozik és amennyiben ez. a kár fedezésére nem lenne elégséges, harmadik személyek irányában a többletért - a vasút szándékosságának vagy vétkes gondatlanságának esetét kivéve - a szövetkezet felelős. Amennyiben díjszabás által közvetlen /kombinált/ gépjármű-vasútifuvarozás létesíttetik, a kártérítési kötelezettséget e díjszabás fogja szabályozni. V A tarifapolitika intézése. Mindkét szerződő fél olyan tarifapolitika követésére törekszik, amely alkalmas lesz arra, hogy a szövetkezeten kívül álló közúti fuvarozási eszközök versenye sikeresen leküzdhető legyen. Az Intéző Bizottság fogja megállapítani azokat a legalacsonyabb díjtételeket, amelyekkel a szövetkezet és tagjai gépjármű-fuvarozásokat vállalhatnak. Az így megállapított díjszabás kötelező és az alól kivételt csak az Intéző Bizottság engedélyezhet. VI. Felügyeleti jog. Ellenőrzés. A szövetkezet aláveti magát a m.kir. kereskedelemügyi miniszter közvetlen és korlátlan 214