A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171
olcsó állat- és takarmányárak, valamint az a körülmény, hogy a falusi lakosság a mezőgazdaság nehéz helyzetében egy kiegészítő foglalkozást keresett. Az így előállott erős közúti verseny ellensúlyozására is szolgált, hogy az egyes kedvezményeket igénybevevő felektől az államvasutak a 30 km-en távolságokban a kizárólagos vasúti fuvarozás biztosítását megkívántuk. A szénbányákkal szemben azonban még továbbmenőleg kikötöttük azt is, hogy a szénkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha az érdekelt bánya kötelezettséget vállal, hogy szenet csak vasúti szállításra ad el. " A hűségnyilatkozatok rendszerének gyakorlati visszáságaira a kormánypolitika csak 1940-ben reagált. „Ez. az. intézkedés vasút üzleti szempontból talán beváltotta ugyan a hozzáfűzött várakozásokat, azonban mesterséges beavatkozást jelentett a közlekedési eszközök fejlődési viszonyaiba, valamint általában az. egész, gazdasági éleibe. Különösen a motorosítás fejlesztéséhez fűződő érdekekre volt hátrányos ez a kényszerintézkedés, mert a fuvaroztató feleket arra kényszeritette, hogy azokat a küldeményeiket is vasutón fuvaroztassák, amelyek egyébként gépkocsifuvarozásra kívánkoztak volna... A helyzet jellemzésére szolgáljon az. alábbi ... két tipikus eset, megjegyezvén, hogy természetesen még igen számos hasonlót lehetne felsorolni. 1, A vissszacsatolt területen fekvő oroszkai cukorgyár szénszükségletét a dorogi szénbányából szerzi be. A távolság közúton 35 km. Mivel azonban a szénbányák a kedvezményes széndijszabás igénybevétele végett kötelezték magukat, hogy a szénküldeményeket kizárólag vasúton fuvaroztatnak, a fuvarozást Budapest-Szob-Párkánynánán keresztül 146 km-es, vagyis több mint négyszeres kerülő útirányon vasúton kell teljesíteni. 2. A gazdaságosság szempontjainak mellőzésére jellemző Budapest székefőváros kelenföldi villamostelepének szénellátása is. A villamostelep mintegy évi 25000 vágón szénszükségletét a hűségnyilatkozat okozta korlátozások következtében több bányából szerzi be és vasúton fuvaroztatja. A vasúti fuvardíj összege évente 1300.000 P-t tesz. ki. Ha ugyanezt a mennyiséget a dorogi szénbányából vizi úton 60 KMA MÁV ig. iratok 16.792/1935.sz. „Adatok az 1933/34. évi kormányjelentéshez". szerezné be, a hajó-fuvardij ennek az. összegnek kb. a felét tenné ki, vagyis több mint 600.000 P-t megtakaríthatna." A MÁV másik típusú versenyintézkedése volt a kihirdetés nélkül engedélyezett u.n. bizalmas kedvezmények. „A közúti, vízi és idegen vasúti versenyek szükségessé teszik egyes küldeményeknek vasúti fuvarozásra való megszerezhetése céljából olyan kedvezmények engedélyezését is, melyeknek érvényesítése a kötelező módozatoktól eltérően hirdetés mellőzésével történik.... A belföldi forgalomban az. u.n. bizalmas kedvezményekre az erős közúti verseny ellensúlyozása céljából van szükség. Nemzetközi forgalomban... A Magyarországból külföldre vagy viszont irányuló áruforgalmak rövidebb vonalainkról lehetőleg hosszabb vonalainkra való terelése és a vízi úton is továbbítható szállítmányoknak vonalaink részére való megszerzése, valamint a Magyarországon átirányítható külföldi küldemények megszerzése, megtartása és az átmenő forgalom fokozása érdekében egyes szállitófelek részére hirdetés mellőzésével u.n. bizalmas kedvezmények engedélyezésére van szükség. " " A kormány csak 1939 elején kezdett változtatni a MÁV üzleti érdekeit kizárólagosan érvényesítő, a motorizációt háttérbe szorító, fejlődését akadályozó közlekedéspolitikáján. A hadsereg fejlesztés érdekei a vasút fejlesztése mellett a gépjármű-közlekedés fejlesztését is megkövetelték. 61 Álgyay-Hubert P. : A magyar közlekedéspolitika új feladatai. Bp. 1941.8. ol. 62 KMA MÁV lg. iratok C.III. pl. 33011/1939.C.I1I. sz. Kihirdetés nélkül engedélyezett. U.n. bizalmas kedvezmények. Végrehajtási utasítás. 192
