A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171
/. melléklet A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Úrnak 1931.évi szeptember hó 24-én 158.778/1931. VI./Aszám alatt kelt rendeletével az 1931: XXI.t.o.34. §-ában foglaltak alapján kiküldött bizottság j e 1 e n t é se A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata Részvénytársaságról. A MAVART alakulása, célja és szervezete. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata Rt. a ni. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 98.449/1926. illetőleg 92.324/1927. sz. rendeleteivel jóváhagyott alapszabályok értelmében eredetileg a következő célból alakult: a./ személyek és áruk szállítására szolgáló közúti autóüzemek létesítése és fenntartása. b./ mellék árukezelést helyek, valamint háztól és házhoz való autófuvarozás létesítése. c./ árugyűjtési szolgálat megszervezése és fenntartása. d./ a fenti a/-c/ alatti célokra már létesült vállalatoknak megvétele, valamint azokban való részvétel, címletvásárlás vagy társulás útján. Utóbb a MAVART átszervezésével kapcsolatban kiadott 29.291/1930. sz. K.M. rendelet a MAVART főfeladatául a háztól házig való fuvarozás megszervezését és kiépítését tűzte ki és pedig mindenkor a vasúton való fuvarozás lehető legteljesebb kihasználásával közvetlen díjtételek alapján, az. érdekelt vasutak nevében és érdekében, az illető vasutak számlájára. Ezen működésben a MAVART idézett rendelet értelmében köteles lehetőség szerint más szállítmányozókat, továbbá a MA V szerződéses hcizhoz szállítóit, valamint a magánfuvarozókat is igénybe venni. Az alapszabályok szerbit /4.§/ a részvénytársaság igazgatósága legalább hal és legfeljebb tíz. tagból állhat, akiket a közgyűlés évről évre választ meg. Az igazgatóság tagjai megbízatásuk lejártával újból megválaszthatok. /25.§/ Az igazgatóság saját kebeléből legalább 3 és legfeljebb 4 tagból álló végrehajtó bizottságot rendel ki. A végrehajtó bizottság hatáskörét az igazgatóság állapítja meg. /28.§/ A részvénytársaság nyeresége azon tiszta jövedelemből áll, amely az üzleti kiadások, értékleírások és esetleges veszteségek levonása után az üzleti év nyers bevételeiből fennmarad. A részvénytársaság 1927. évi január hó 8-án tartotta alakuló közgyűlését és üzemét 1927. évi szeptember havában kezdte meg. Az első időben a vállalat a Budapesti Autóközlekedési Vállalat Rt. /Szürketaxi/ üzletvezetése alatt működött, majd 1928. év szeptember hó 1-én önálló üzletvitelre tért át. Az alaptőke teljesen befizetett 2 millió pengő, melyet az alapítók a következő arányban jegyeztek: M. kir. Államvasutak 50% Duna-Száva-Adria vasút 10% Mátra-Kőrösvidéki h.é.v 10% Budapest-Tiszai h.é.v. /Ker.Bank/... .. 10% Deutsche Eisenbahn Gesselschaft A.G 10% Budapesti Autótaxi Vállalat Rt 10% 1929. év elején az Autótaxi vállalat a részvény-társaságból kivált és érdekeltségét a Győr-SopronEbenfurti Vasút vette át. 1931. évben kivált a Deutsche Eisenbahn Gesellschaf A.G., valamint a Budapesti-Tiszai HÉV.: részvényállagukat a m. kir. Államvasút vette át. Ezidőszerint tehát a részvények az. alábbi arányban oszlanak meg: 193
