A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

A Bethlen-kormány 1924 nyarán az un. népszövetségi kölcsön útján megvalósította a trianoni Magyarország pénzügyi rekonstrukcióját, a pénz a korona értéke stabilizálódott. A magyar állam 250 millió aranykorona külföldi kölcsönt vett fel, amelyet hét ország folyósított.' Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. te. törvénybe iktatta a stabilizációs tervet, az 1924. évi V. te. létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot, amely formailag az államtól független részvénytársaság volt, a bankjegykibocsátás monopóliumával felruházva. A bank arany- és devizakészletét kiegészítette a Bank of England 4 millió font (82 millió aranykorona) összegű kölcsöne és kötelezettségvállalása, hogy korlátlan mennyiségben bocsát rendelkezésre angol fontot magyar koronáért. A gazdaság pénzügyi újjáépítésének szerves része volt a magyar államvasutak szanálása, mivel a MÁV 1924. július l-ig az állam közvetlen ellenőrzése, irányítása és vezetése alatt működő, a költségvetés keretében gazdálkodó állami üzem. A Bethlen-kormány gazdaságpolitikai, illetve ezek részét alkotó közlekedéspolitikai döntései után is állami üzem maradt a MÁV, de üzemvitele lényegesen módosult, új igazgatási és ügyrendi szabályzatot kapott.

18 A Bethlen-kormány 1924 nyarán a népszövetségi kölcsönből szanálta a magyar államvasutakat. A hatvanas-hetvenes évek idevágó történeti szakirodalma a kölcsön felhasználását tárgyalva sommásan megállapítja, hogy az államháztartás 17 A kölcsön felét, 7902700 angol fontot (168727645 aranykorona) Nagy-Britannia, a másik felét további hat ország adta: az Egyesült Államok 9 millió dollárt (44.415.000 aranykorona), Olaszország 170 millió lírát (36.228.046 aranykorona) Svájc 30 millió svájci frankot (26.196.364 aranykorona), Svédország 4.585.000 svéd koronát (5.994.492 aranykorona), Hollandia 5 millió holland forintot (9.257.466 aranykorona) és Csehszlovákia 83.620.000 cseh koronát (12.144.364 aranykorona).- Ismertetése a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönének.- Állami zárszámadás. lBp. 1926. 125-130. old. 18 Magyar Országos Levéltár. (röv:MOL) K284. VIII. 13. - A m. kir. Államvasutak igazgatási és ügyrendi utasítás tervezetének rövid ismertetése egyensúlyának helyreállítása érdekében 85 millió aranykoronát fordítottak állami adósság kifizetésére, a részleteket nem említik. Pedig a részletek az érdekesek. A 250 millió aranykorona kölcsönből 23 millió aranykoronát fordított a kormány annak az állami devizatartozásnak törlesztésére, amelyet a MÁV halmozott fel 1920 és 1924 júliusa között, döntően Csehszlovákiával és Ausztriával szemben. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönből az állami devizatartozásokra fordított 85 millió aranykorona egynegyedét a MÁV adósságai tették ki. A Csehszlovákia által nyújtott kölcsön, 10.049.661 aranykorona nem került kifizetésre, teljes egészében zárolták a csehszlovák vasutak részére. A zárolt összeget a MÁV-nak a csehszlovák államvasúttal való elszámolásából származó tartozásainak rendezésére fordították A népszövetségi kölcsön felvételét megelőző hosszas diplomáciai és gazdasági tárgyalások során a magyar kormány az ország pénzügyi rekonstrukciója érdekében több megállapodást kényszerült kötni a kisantant államokkal és Franciaországgal, melyek közük kettő Magyarország közlekedését is érintette. A Bethlenkormány nem titkolta, hogy az ország pénzügyi szanálása érdekében rákényszerült, hogy 1924. március 24-én a román kormánnyal megkösse azt a restituciós megállapodást, amelyben visszavonta Romániával szemben a trianoni békeszerződés alapján támasztható és a Jóvátételi bizottságnál bejelentett követeléseket azokra a hadműveletekre vonatkozólag, amelyeket 1919-ben és 1920-ban a román csapatok a trianoni Magyarország területén hajtottak végre. Kijelentette, hogy Romániával szemben nincsen semmi további igénye az említett hadműveletekből kifolyólag. A magyar kormány a román megszálló csapatok által okozott kárt 2, 9 milliárd aranykoronára becsülte.

19 A román kormánnyal kötött megállapodás többek között azt jelentette, hogy Magyarország lemondott arról a vasúti gördülőanyagról, amelyet a román csapatok 1919-1921-ban a trianoni Magyarország területéről elvittek. A vasúti gördülőanyag vonatkozásában a Bethlen-kormány 19 MOL K289 - III/l 1 - Szanálási kölcsön alkalmával vállalt terhek. 179