A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171
Megállapítható, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium következetes volt az engedélyek kiadásánál, de a gyakorlatban nem érvényesültek az 1922.évi XII.t.c. rendelkezései.. „..Az 1922. évi. Xll. t.-c. rendelkezéseinek végrehajtását maga a hivatalos adminisztráció sem vette komolyan... Ugy az engedéllyel rendelkező teherautó-fuvarozók, mint az engedély nélkül dolgozók a hatóság elnéző magatartása következtében teljesen szabadon űzték foglalkozásukat az egész, ország területén. Az engedély nélkül úgynevezett „vadfuvarozók" százai alapítottak ilyen vállalkozásokat. Erre vonatkozólag jellemző, hogy a (Magyar Teherautófuvarozók Országos Szövetségébe 1933 szeptemberéig belépett - E.L) 339 tag közül engedélye 104-nek, kerek 30%-nak volt, míg 235 (70%) engedély nélkül folytatta iparát. " A MÁV egyetlen jelentésében sem tett közzé adatokat a „vasút és autó" közötti versenyről. A kortárs statisztikus 1928-ban megállapítja: „...A vasút és autó közötti verseny megvilágítására az árufuvarozó vállalatokat illetőleg pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az árufuvarozó vállalatoknál ugyanis nem alakult ki egységes tarifa s a viteldíjakat általában az. adott esetekben külön-külön állapítják meg." A MÁV igazgatóságnak 1932-ben, a kormány részére készített „Az autóversenynek a vasúti forgalomra gyakorolt hatása és ennek ellensúlyozására szükséges intézkedések" című tanulmányának „A gépkocsiverseny hatása a vasúti áruforgalomra" fejezete azt a benyomást kelti, hogy a vasúti adminisztrációnak valójában 1932-ben sem voltak pontos statisztikai adatai a vasút és az autó között általa hangoztatott versenyéről az áruszállítás terén „...A káros 9 Dr.Visegrády József.A teherautófuvarozás uj rendje Magyarországon. Bp. 1933. 11. old. I0 ' Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 592-602 old. Várszeghy János dr.: Az autóbusz- és teherautóvállalatok 1927. évi forgalma. „Ettől függetlenül is leszögezhetjük azonban, hogy a teherszállító gépkocsivállalatok sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a vasutakkal szemben... Menetsűrűség, gyorsaság és főképen a háztól házhoz szállítás, ami a be- és kirakodás költségeinek és kellemetlenségeinek elkerülésével jár, lennének nagyjában azok a főbb szempontok, melyek a gépkocsit s vasút fölébe helyezik." verseny legelőször az áruforgalomban jelentkezett. Hazánkban erre nézve megbízható adatok még nem állanak rendelkezésre, de kb. két év előtt az üzletvezetőségek által végzett megfigyelések szerint a teherautók által elvont forgalom értéke elérte a 12-15 millió pengőt. Ez a mai viszonyok között még több lehet, mert a rossz, gazdasági viszonyok miatt még többen vetik magukat az. autófuvarozásra s egyre jobban érezzük különösen az u.n. vadfuvarozók kártékony működését. Bár az adatok helyességét az érdekelt autófuvarozók, sőt más érdekképviseletek is kétségbe vonják, azokat helytállónak kell jeleznünk. Igazolják ezt részben a svájci vasutakra vonatkozó számítások, ahol már 1925-ben - midőn a verseny ott is csak kifejlődőben volt - az. elvont forgalmat az árumennviség 9-10 %-ában és a bevételek 20 %-ában állapították meg. Nálunk a verseny intenzitása ma már igen erős, ha tehát a veszteséget a bevételeknek csak 10 %-ra becsüljük, igen óvatosan járunk el, mert tudvalevő, hogy a gépkocsi főképp és elsősorban a legjobban fizető árukat vonja el." ] ' A MÁV vélekedését az 1927-28. évi és az 193536. évi közúti forgalomszámlálás adatai nem támasztják alá (magyarországon az első közúti forgalomszámlálást 1895-ben rendelték el). Az 1927-28. évi útforgalmi statisztika adatai szerint az összes közúti forgalomnak az állami közutaknál átlag 27%-a, a törvényhatósági közutaknál pedig 13%-a esett a gépjármüvekre, míg 73%-a, illetőleg 87%-a az állati erővel vont járművek forgalmára. „Ezek a számok még messze alatta maradnak a nyugati államok aránytalanul magasabb forgalmát feltüntető arányszámoknál." A MÁV-nál pontosabb és a valósághoz közelebb álló adatokat és számításokat tettek közé a gépjármű-közlekedés érdekképviseletei. Különös figyelmet érdemel például a Maiéter Jenő által publikált 1.-2.-3. táblázat, amelyeket a kereskedelemügyi minisztérium gépjármű osztálya által összeállított tanulmányból vett át, adatai hitelesnek " Közlekedési Múzeum Archívuma (röv. KM A) Témagyüjtemény. MÁV Igazgatóság iratai Sz.n. 12 Magyarország közútjain az 1935/36. évben végrehajtott közúti forgalomszámlálás statisztikai eredményei. Bp. Magyar Kir. Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium, 1938. 1-9. old. 173
