A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Merczi Miklós: Közlekedés a föld alatt Budapesten 155

7. ábra Kézi, bányászati technológiával „fúrják" az alagutat korszerűsítését igénylő jelentős közúti forgalom növekedésekor derült ki. Éles szakmai vita indult meg a Nemzeti Színház sorsát illetően A tucatnál több elrendezési terv többségében a helyén maradt volna a színház. Mind a közlekedéssel, mind a művészettel foglalkozó szakemberek véleménye megoszlott a monumentális épület sorsát illetően. Végül a gazdasági számítások döntöttek arról, hogy elbontják. A korszerűtlen színházműszaki berendezések, és az épület felújítása a kalkulációk szerint nagyobb anyagi terhet rótt volna a népgazdaságra, mint egy új Nemzeti Színház megvalósítása. A Deák-téri csomópont létesítésével függ össze, hogy megszülethetett a Földalatti Vasúti Múzeum. A metró építésével, illetve a Deák téri aluljárórendszer kialakításával kapcsolatban szükségessé vált a millenniumi földalatti vasút vonalvezetésének módosítása. A Deák téren egy íves szakaszt átvágtak annak érdekében, hogy a három földalatt vezetett vonal keresztezését és a felszínhez való csatlakozásukat megoldhassák. A felhagyott alagútszakaszban 1975. október 28-án nyílt meg a Közlekedési Múzeum és a Budapesti Közlekedési Vállalat közös munkája eredményeként az említett múzeum, amelyet a „kisföldalatti" centenáriumi ünnepségeire 1996-ban felújítottunk. A kelet- nyugati, azaz a 2-cs metró építésével, illetve működésével kapcsolatban a budai oldalon is jelentős átalakítást hajtottak végre, ami elsősorban a szentendrei helyiérdekű vasutat érintette. A hatvanas évek végén javában épült az óbudai és a békásmegyeri paneles lakótelep. A beköltözésekkel összefüggésben ugrásszerűen megnövekedett az odaigyekvők, illetve onnan a városba tartók száma. FJőtérbe került a hivatáslórgalom szemben az addig prioritást élvező üdülő-pihenő forgalommal. A metró vonalvezetése a Batthyány teret érintette és ez szükségszerűvé tette, hogy a szentendrei vonal végállomása is ide kerüljön (5. ábra). 1967-ben kezdődött az építkezés, amikor a Császár fürdőtől az Árpád fejedelem útján és a Bem rakparton a föld felszíne alá vezették a vasutat, megtartva egy felszíni kitérő vágányt. A Margit-híd északi oldalán érte el az üzemi szintet a pálya, ahol megállót létesítettek közvetlen kapcsolatot létrehozva a híd villamos- és autóbusz forgalmával. A Batthyány téri végállomáson háromvágányos fejállomást létesítettek. Erről a szintről lehet megközelíteni a metróhoz, a Duna 168