A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Merczi Miklós: Közlekedés a föld alatt Budapesten 155

4. ábra Sztrókay István metróhálózati terve 1918-ból hálózat költségvetése 350 millió pengőre rúgott volna (4. ábra). Az újabb tanulmány Zelovich Kornél' tollából jelent meg 1931-ben. A szerző elviekben foglalkozik a földalatti vasút gondolatával és elsősorban gazdaságossági oldalról közelíti meg a témát. „Kétségtelen..., hogy manapság gyorsvasút létesítése általános közlekedésgazdasági szempontból akkor jogosult, ha nagy város helyi forgalmának 10 Zelovich Kornél (Dömös 1869 - Budapest 1935) mérnök műegyetemi tanár, az MTA tagja. MAV mérnök, később főfelügyelő, üzletvezető, majd igazgató-helyettes. Szerkesztette a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Évkönyvét. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki, többek közt számos technika-történeti mű szerzője. lebonyolítására szolgáló útfelszíni közlekedő eszközök elérték teljesítőképességük határát és az utcákon más módon le nem küzdhető torlódásokat idéznek elő." Zelovich véleménye szerint egy nagyváros, így Budapest olyan pontján érdemes és kell földalatti vasutat építeni, ahol sűrűn lakott területek, szűk utcák vannak és nagy tömegű utasra lehet számítani, még akkor is, ha a beruházási költség nagyobb, mint a várható megtérülés. Földalatti vasutakra általában elmondható, hogy veszteséges vállalkozásnak ígérkeznek, de egy metropolisz városi-közlekedésének egészét tekintve a gyors helyváltoztatás lehetősége valahol megtéríti a károkat (5. ábra). A városi gyorsközlekedésnek szerves része az elővárosi közlekedés. 162