A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Merczi Miklós: Közlekedés a föld alatt Budapesten 155
••^•-N ".X-"*-*. •'••••• v " t Wgm 1. ábra 1863. január l.-jén Londonban nyílt meg a világ első földalatti vasútja Napjainkban akkor merül fel a közösségi közlekedés földfelszín alá „terelése", amikor a közutak telítettsége miatt már-már ellehetetlenedik a felszíni közlekedés. Budapesten a millenniumi földalatti vasút annak köszönhette 1896-os megépülését, hogy a kormányzat a fővárosi vezetéssel egyetértésben nem engedélyezte közúti vasút létesítését a Sugárúton. Tette ezt mindazért, mert a híresen szép, a Belvárost a Városligettel összekötő közút lakossága tiltakozott a tervezett felsővezeték városképet romboló látványa, valamint a lóvasút, később a villamosközlekedés okozta várható zaj ellen. Azonban az egyre közeledő és a Városligetbe tervezett millenniumi kiállításra tekintettel a tömegközlekedést meg kellett oldani. Balázs Mór\ a Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársaság (BVVV) első vezérigazgatója felismerte azt a lehetőséget, hogy a Sugárúton a 2 Egy város vonzáskörzetébe tartozó, két végállomás között menetrend szerint, több utas szállítására alkalmas járművek közlekedésének összességét a 11. világháborúig városi közlekedésnek, 1945-től 1990-ig városi tömegközlekedésnek, 1991-től közösségi közlekedésnek nevezzük. Ld. Merczi Miklós: Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben, a Közlekedési Múzeum évkönyve IX., Műszaki Kiadó Budapest, 1994. tiltó rendelkezések ellenére is megoldható a kötöttpályás városi közlekedés. Tanulmányait Londonban végezte és az ott már sikeresen közlekedő földalatti vasút tapasztalatait felhasználva irányításával a két rivális vasúti társaság - a BVVV és a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) - együttesen adott be a hatóságoknak közúti vasút építésére engedélyezési kérelmet, amelynek „Szigorúan bizalmas" záradéka tartalmazta - a nyilvánvaló elutasításra számítva - az útfelszín alatti vasút építési terveit. A kiváló stratégia bevált és a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után 1894 augusztusában megkezdődhetett a Sugárút alatt a vasút építése. Az európai kontinens első földalatti vasútjának kivitelezésével a Balázs Mórral szoros üzleti kapcsolatban álló Siemens és Halske céget bízták meg. A kivitelező társaságok az építési technológia legújabb vívmányait alkalmazták (Lábra). A föld kiemelését villamos meghajtású kotrógépek végezték. A talajvíz elszívására szintén elektromos szivattyúkat alkalmaztak. A vasbeton szerkezetek döntő többségét gyárilag állították elő és a helyszínre szállítás után szerelték össze. Ebben a munkában vett részt alvállalkozóként Wünsch Róbert, aki ezzel a tevékenységével úttörő 156
