A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Bálint Sándor: Sopron és környékének autóbusz-közlekedése 1925–1950 között 135

először vonalai végállomásain, majd a közbülső állomásain épített esővédőket. A Győri Általános Közlekedési Vállalat Kft. több lábon állt. Nemcsak közúti személyfuvarozással foglalkozott, hanem bérgarazsírozásra is berendezkedett, benzinkutakat üzemeltetelt, autókat, motorkerékpárokat árusított, alkatrész-kereskedelme is jelentős volt. Garázsaiban, műhelyeiben futójavítások mellett generálozásokat is elvállalt. A felsoroltakon túl sofőrtanfolyamokat is szervezett, Győrben a központi épületében, Sopronban a garázsában. Sopronban esti foglalkozásokon ismertette meg az érdeklődőkkel az új gépjármű szerkezeteket, az új találmányokat, saját illetve meghívott előadók előadásai igen népszerűek voltak. A Rába Magyar Waggon- és Gépgyár mérnökeinek közreműködésével sikeres, vetített képes gyártmányismertetés keretében mutatták be a gyár új dízelmotoros teherautóinak, autóbuszainak szerkezetét, gazdasági előnyeit. Budapestről közlekedési szakembereket hívott meg, minisztériumi főtisztviselőket, rendőröket, egyetemi tanárokat, megyei vezető csendőröket, akik a közúti közlekedés problematikájáról, a várható fejlődésről tartottak tanulságos előadásokat. Ezek az előadások nyilvánosak voltak, előre meghirdették, meghallgatásuk nem került pénzbe. Érthető, hogy Sopron város miért becsülte meg a Kft. munkáját, hiszen a cég is hozzájárult a település általános műszaki és közlekedési kultúrájának emelkedéséhez. Az 1938/39. évben már viharfelhők jelentek meg Sopron környékén. A külpolitikai feszültségek, Ausztria német megszállása, illetve ennek következményei elsőként a soproniakat érintették. A Sopron környéki határátkelők túloldalán megjelentek a német zászlók, és a német határőrök. A korábbi családias hangulatnak végeszakadt, merevség, ridegség uralta el az átkelőhelyeket. A forgalom azonban nem csökkent, inkább növekedett. A német posta autóbuszainak forgalma a magyar, főleg a ny-magyarországi területen sűrűsödött. A Német Birodalmi Posta például napi két, menetrend szerinti járatot közlekedtetett Bécs Sopron között. Szép időben olykor egy tucat német autóbusz is parkolt Sopron belvárosában. Az esetenként járó autóbuszok, merthogy viszonossági alapon megkapták a szükséges engedélyeket a magyar főhatóságtól, Keszthelyig, Badacsonyig vitték a víkendezőket. Az osztrák és a német autósok között kedveltek voltak a győri és a balatoni autós túrák. Akik több napot kívántak eltölteni Magyarországon, Budapestet is meglátogatták. A megnövekedett idegenforgalomra tekintettel gyorsított tempóban korszerűsítették az úthálózatot Ny-Magyarországon is. Sopronban megépítették a Bécsi - domb és a Lackner Kristóf utca között a Bécsbe vezető országút új szakaszát, amely a külföldi autóbuszok közlekedését könnyítette meg. Korábbin ugyanis - a régi Bécsi út - Sas tér - Szt. Lélek utca vonal - jóval nehezebb volt haladni. Még augusztusban átadták a forgalomnak a sopron - kópháza - nagycenki utat, amely a nagy tengelyterhelésű gépjármüvek közlekedésére is alkalmas volt. 1938 augusztusában a soproni nyári egyetemen, Kutassy Ferenc miniszteri tanácsos előadásában elhangzott, hogy a tervek alapján folyik az útépítés. A munka tempóját mutatja, hogy 1938.juliusában 17 állami és 54 bekötőút építésén, javításán több mint 5300 ember dolgozik s keresi kenyerét. Munkába vették a Sopron Harka, Sopron - Sopronkertes (Baumgarten), Sopron - Kelénpatak (Klingenbach), Sopron Fertőmeggyes (Mörbisch), valamint a Sopron Lövő - Sárvár - Zalaapáti - Keszthely vonalat is. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy az a lendület, amivel az utóbbi egy-két évben a hazai útépítés bővül, az úthálózat javul, reményt nyújt az elmaradások gyors ledolgozására. A Felvidék egy részének visszacsatolásával egyidejűleg, a közlekedési kormányzat hozzáfogott a Duna két oldalán levő területek közlekedésének újjászervezéséhez, a kapcsolódó utak kijavításához. A győri Kft. koncessziót kért néhány útvonalra az autóbusz-közlekedés megszervezéséhez, megindításához. A MÁVAUT, azonban élt a jogával, és az összes, Felvidékre vezető útvonalat lefoglalta. így a Kft. több lehetőségtől elesett. Ekkor a Balatonhoz vezető utakra, többek között Sopron - Sárvár - Keszthely, valamint Sopron - Körmend, Sopron Szombathely, Sopron - Győr vonalra is benyújtotta igényét. A főhatóság valamennyi kérelmét elutasította, csupán az esetenkénti járatokra adott engedélyt a Kft.-nek. 148