A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

Roller Lajos levele a GTE bizottságának megállapításait a rádióban is közlő Jereb Gábor számára, 1980 február 9-én: „... Viszont Asbóth hiszékeny emberekből /és az államból is, pl. „légcsavaros uszály"!/ ragyogó találmányaival igen nagy pénzeket költöztetett át a saját rendelkezésére! Praktikáit pl. Jordán Károly oki. gépészmérnök, ki a Misura gyárnak igen tehetséges és becsületes alkalmazottja volt leírta a Közelekedési Múzeum számára, ebbe az irásba a Múzeum eddig még sohasem engedett betekinteni! Mi lehet abban! Misura alig úszta meg óriás ráfizetéssel az. Asbóth kalandot!" Megjegyzés: az említett hagyaték mindmáig hozzáférhetetlen, így az előzőekben szóbahozott írás létéről, annak tartalmáról egyelőre nincs tudomásunk. A napilapokban egyre inkább felbukkanó mítoszok cáfolatára a dokumentumok közelében dolgozó szakemberek is egyre többször hallatták véleményüket: „Legendák Asbóth Oszkár körül A történelmi tényeknek nem felel meg Vicsotka Mihálynak az az állítása sem, miszerint a feltaláló „a két világháború közötti időben nem volt hajlandó katonai célok szolgálatába állítani tudását" Asbóth több ízben fordult a m. kir. Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy támogassák találmánya kivitelezésében. így 1928. nyarán 50 000 P-t kért kísérleteihez, de a katonai illetékesek a Műegyetem véleménye alapján kezdetlegesnek, kiforratlannak ítélt tervet nem voltak hajlandók finanszírozni. • (Hadtörténelmi Levéltár, VKF 1928: h oszt. 5290 T. számú irat.) Éppen, hogy állandó felajánlkozásai tették ismertté nevét katonai körökben, úgyhogy a Haditechnikai Intézel parancsnoka „Kísért a múlt!" megjegyzéssel látta el Asbóth 1948. szeptember 20~i levelét is. Ekkor ugyanis felajánlotta, hogy nagysebességű légcsavaros őrnaszádot tervez a honvédség részére, hivatkozva a már megépített 50 tonnás uszályaira. (Hadtörténelmi Levéltár, HTI 1948 (eln. 6624. számú irat.) Az. ajánlatot nem vették komolyan; éppen az. uszályok esete miatt. 1948: októberében ugyanis valóban elkészült egy ilyen uszály jugoszláv megrendelésre, de építése olyan deficittel zárult, hogy Asbóth üzeme is csődbe jutott. A Közlekedésügyi Minisztérium szakvéleménye szerint a „légcsavar hatás-foka lényegesen alatta maradt egy megfelelően méretezett vízicsavar hatásfokának. " A próbaúton például az. AT-50/2 jelzésű uszály rakomány nélkül; holtvízben is csak 5-6 km/h-s sebességgel volt képes haladni. (Hadtörténelmi Levéltár, HTI 1949/eln. 9221. számú irat.) Hozzászólásommal nem kívántam Asbóth Oszkár emlékét sérteni, csak az. olyan nevéhez, kapcsolódó alaptalan legendákat igyekeztem megcáfolni, amelyekből többre is akad példa Vicsotka Mihály cikkében. " Az írás szerzője Markó György (akkori) levéltáros Rotter Lajos észrevételei Asbóth Oszkár: Az első helikopter című könyvével kapcsolatosan, 1978ban (KM adattára 277.78.1-) „ Külső borító Már a cím is hazugság! 1907 november 3-án a Cornu helikopter emberrel felemelkedett már! 1923-24-ben az. Oemichen helikopter 1 km-es háromszöget repült, 1850 méter távot. 16 méter magasságot ért el és 14 perces időtartamot! Hogy lehetett 1928 szept. 9-én Asbóth gépe az első? Cornu után 21 évvel! Asbóth helikoptere az. 1920-22-ben épült, teljesen téves felfogású Berliner helikopter szolgai lemásolása. Ezek a naiv szerkezetek a helikopter probléma megoldásához. semmi pozitív hozzájárulást nem adtak. Ez a kép is csalás, a labilis szerkezetet a földön álló négy ember kötelekkel egyensúlyozta a billenés ellen. A tartóköteleket retusálással eltüntették! Asbóth egyetlen műszaki ismeretet tanúsító cikke vagy előadása sem ismeretes tudtommal. Egy tény abszolút biztos? Nem volt és nincs is egyetlen két merev egymással szemben forgó koaxiális légcsavarral még csak halvány reményre jogosító helikopterkisérlet sem, ilyen helikoptererek nincsenek. Az. ily kísérletek csak arra voltak jók, hogy jelezzék, hogy ez. az. irány teljesen helytelen és eredménytelen. Ezt ma a repülőtechnika abszolút tudja! Semmiféle szóáradat és zavaros történetek halmaza nem képes azt a fizikai tényt megváltoztatni, hogy a két merev koaxiális szembenforgó 121