A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

légcsavarral épült helikopter abszolút használ­Itaiallan naiv-szerkezet! 151.oldal. A csukló legalsó pontja egyetlen sodronykötéllel volt a földhöz rögzíthető. Kármánnak tetszett a terv, s elkérte tőlem azzal, hogy bemutatja munkatársainak. Előre sejtettem, mi lesz ennek az. eredménye. Kármán másnap közölte velem: más megoldást fognak alkalmazni. " Rotter véleménye: - Ugy látszik látta, hogy Asbóth terve abszurdum! Hosszú utánajárással szereztem egy forgó repülőgépmotort, és saját költségemre az. UFAG­nál megrendeltem annak idején Kármánnak is bemutatott, egy kötél kikötésű, négy emelőcsavaros helikopteremet. A gép 1918 szeptemberrel el is készült, a kipróbálás előtti napon azonban az albertfalvai gyár egyik hangárában keletkezett tűz áldozata lett. Rotter kommentárja: - Ezen mint gyakornok én is dolgoztam, elképesztő tudatlan tákolmány volt, közderültség tárgya!" Igen jó képet kaphatunk Asbóth Oszkár műszaki vénájáról egyik korai publikációjában. Asbóth cikke az Aerotechnika (az Aero folyóirat IX. évf. 4.sz. 1922 febr. 28-i melléklete) a helikopterekkel kapcsolatban „A repülés eröszükséglele tekintettel a vertikális emelkedés problémájára" címmel Miután én a tisztán theoretikai-mathematikai fejtegetéseknek nem vagyok nagy barátja, különösen azon esetben nem, midőn ez - s ilyenek a helicopter-kérdés lehetőségei is - gyakorlatilag még fel nem derített valami, anélkül, hogy e cikk elméleti részével s mathematikai levezetéseivel foglalkoznék, mint aki a helicopter-kérdéssel hosszasabban s gyakorlati úton foglalkoztam, szükségét látom annak, hogy a theoretikus fejtegetésekkel szembe a gyakorlathoz, közelebb álló megállapításokat eszközöljek s egyidejűleg ez értekezés bizonyos ténybeli tévedéseit korrigáljam, miután e tévedések a cikkben levezetett fejte­getések kiinduló pontját képezik s azok így szükségszerűleg helytelen konklúziók eredői. - ezután Asbóth közli az általa használatos - úgy tűnik egyébként az egyetlen általa ismert­képletet, a Bendemann-féle formulát a légcsavarok elméleti e melőerejének szá mítására: > = 312---F -Ü Miután az. 1917-ben Fischamenden végzett szisztematikus helicopterlégcsavar-kisérleteim alapján az ily módon számított elméleti húzóerőnek 85­100%-át (ez nem tévedés, igen 100%-át!) tudom légcsavar-konstrukcióimmal elérni, függőleg a fordulatszám kedvező voltától, úgy a fenti körülmények között a legrosszabb elérhető tényleges húzóerő lesz... ...Hogy a légcsavarokra vonatkozólag a fent elmondottak dacára a mai helicopter-kisérletek ­pl. a Pescara, Oemichen-Peugeot, Berliner, stb. stb. - a kitűzött nagy díjak ellenére eredményeket elérni nem tudtak, azt kizárólag annak tudhatjuk be, hogy nincs megfelelő légcsavarjuk. Ugyanis rendszeres helicopterlégcsavar-kísérleteket az egész világon mind a mai napig csak én végeztem (jóllehet ez (sic!) dr. Kármán és Zurawetz nem átallják maguknak kisajátítani*, amely abszurdum a «Természettudományi Köz.löny»-ben is helyet talált) s 60-707o-nál nagyobb húzóerőquotát rajtam kívül még senkit (sic!) sem ért el s kétségtelenül a fenti helicopterek ily csavarok alkalmazásával egész, más eredményi érnének el az elértek helyett... * Utalás Ehrnann T.: Magyar találmányú kötött helikoptéra c. cikkére a Természettudományi Közlöny 1921. évfolyama 53. kötete 349. lapján ...Mert hogy a populáris helicopter el fog jönni, az bizonyos. Ez csak idő kérdése. Az idő pedig függvénye a stabilitás és a mótornélküli leszállás megoldásának, Mert maga a helyből való felemel­kedés ma már csak azok előtt probléma, kik nem ismerik a fent érinteti speciális helicopter­csavarok létezését. A stabilitás és mótornélküli leszállás megoldásához, pedig liárom dolog szükséges: kísérlet, kísérlet és megint csak kísérlet. Más szóval: pénz, pénz. és pénz! No. De ily célra Magyarországon pénz. nincs, jóllehet mi vagyunk a helicopterkérdés tekintetében legjobban felkészülve:..." Az utolsó bekezdés tartalmazza az egyik legfon­tosabb mozgatórugóját Asbóth tevékenységének. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom