A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

gondos vizsgálata mégis sok érdekességre hívhatja fel a figyelmet: például arra, hogy a magyar kormány a párizsi egyezmény tilalma ellenére jelentős összegekkel támogatta a pilótaképzés szempontjából rendkívül fontos sportrepülést. Rejtett támogatási mód volt, hogy a kormány 1926-ban engedélyezte a vasúti jegyek felülbélyegzését a sportrepülés anyagi támogatására és ennek ürügyén pénzt kapott a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület. A MÁV 1929-ben tízezer pengőt adott a Magyar Aero Szövetségnek sportrepülőgép beszerzésére, de ez a tétel nem szerepelt a MÁV 1929/30. évi költségvetésében csak a zárszámadásban különféle és előre nem látott kiadások" rovatban a következő indoklással: „...A Magyar Aero Szövetség sportrepülőgép beszerzésére 10.000. -P támogatásban részesíttetett, amely kiadás szintén nem volt előirányozva. A magyar gazdasági élet és közlekedés fejlődése érdekében szükségessé vált, hogy a magyar sportrepülés némi támogatásban részesíttessék, a célból a közlekedési üzemek és így a MÁV, mint a legfontosabb közlekedési tényező is részt vett e támogatásban; a támogatás összege pedig csak fentemlített alrovaton volt elszámolható, hová természeténél fogva is tartozik. "

91 Az 1922 végén alapított magyar légi közlekedési vállalat, a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (Maiért) 1928-ban történt újjáalakítás után az 1929/30-as költségvetési évben 200.000 pengő állami támogatást kapott. A Maiért állami támogatása 1935ben 300 ezer, 1937-ben 600 ezer, 1938-ban pedig 900 ezer pengőre emelkedett. A magyarországi légi forgalom 1922 és 1938-as évek közötti statisztikai adatait a 2. táblázat tartalmazza.

92 Megállapítható, hogy ez a légiforgalom mind a személy- mind az áruforgalom vonatkozásában csak 1930-tól mondható jelentősebbnek. A személyforgalom legnagyobb részét a Budapest-Bécs és a Budapest-Belgrád közötti légijáratok jelentették. A szállított utasok túlnyomó többsége külföldi állampolgár volt. A repülőgépek utasainak állampolgárság szerinti megoszlásáról 1937-38-ban a 3. táblázat tájékoztat. Az 1930 áprilisában a Budapest-Pécs-Kaposvár járattal megindult, majd a Budapest-MiskolcNyíregyháza-Debrecen vonallal bővült belföldi légi forgalom a csekély kihasználtság következtében 1935-ben megszűnt. „...Az 1936. évi légiforgalmának alakulását az. a világszerte kikristályosodott elv vezette, hogy a légiközlekedésnek nagytávolságú, lehetőleg kevés közbeeső leszállással megszakított vonalon kell lebonyolódnia, minthogy a helyi forgalomban a légiközlekedés sem nem gazdaságos, sem pedig a légijármü gyorsasága ki nem használható... Ezt az elvet felismerve, hazai vállalatunk, a Magyar Légiforgalmi RT. belföldi vonalait beszüntette, a Deutsche Lufthansa és az. Österreichisches Luftverkehrs A.G.-vel együttesen repült Budapestzürichi távolsági vonalba kapcsolódott be s azonkívül a Budapest-velence-római vonalban tartott fenn Budapest és Bécs között összekötő járatokat. " írta a magyar kormány 1936. évi jelentésében.

93 1938-ra Budapest Európa minden nagyobb városával, de Dél-Ázsia jelentősebb központjaival is légi összeköttetésbe került. Tíz légitársaság járatai érintették a magyar fővárost (4. táblázat). „...Az Air Francé légiforgalmi r.t. gépei változatlanul a Páris-Bukarest-i útvonalon bonyolították le a forgalmat, közben Budapesten is leszállottak. Az. Ala Littoria olasz repülővállalat Budapest-Velence között létesített gyors összeköttetést Bécsen keresztül. A csehek egyik repülővállalata Budapest-London között, másik pedig Budapest-Pozsony között járatta gépeit. A Deutsche Lufthansa-nak ebben az évben négy vonala is érintette hazánkat, az előző évi egy vonallal szemben. Legfontosabb ezek közül az a repülővonal, amely Budapesten át Délázsiába vezet, ez. a Berlin-Kabul-i (Afganisztán fővárosa) vonal, amely az India határán fekvő vidékeket köti össze Közép-Európával. Másik új vonaluk a BerlinBukarest-i közvetlen járat, amelynek egyetlen közbenső állomása Budapest. Német gépek bonyolították le részben a Budapest-München-Zürich-i útvonalon is a forgalmat. Ezenkívül továbbra is fenntartották az előző években is bevált BerlinAthén-i vonalat, amely szintén hazánkon át vezet. A hollandusoknak két repülővonala halad át Magyarország felett, az egyik az AmszterdamBatávia-i járat, a másik a Budapest-London-i vonal, mindkettő már az előző években is fennállott. A Lares román repülőtársaság ebben az évben Budapest és Bukarest között Aradon át új vonalat 284