A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

ki nem vihető, sem el nem idegeníthető, sem kölcsön nem adható, sem fel nem használható, hanem helyén meghagyandó mindaddig, amíg a 139. cikkben meghatározott Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság ebbeli természetéről nem dönt. Egyedül ez a bizottság lesz hivatva annak kijelentésére, hogy valamely légijármű vagy különböző léghajózási anyagok katonai természetüek-e. " A trianoni békeszerződés XI. része (260-267. cikkek) tartalmazta a polgári légi közlekedésre vonatkozó korlátozásokat. Az antant hatalmak biztosították maguknak azt a jogot, hogy légijárműveik Magyarország területe felett szabadon közlekedhessenek és leszállhassanak. Légijárműveiket kötelezően ugyanolyan elbánásban kellett részesíteni mint Magyarország légijárműveit. Az egyenlő elbánás elvének kimondása nemcsak a nemzetközi légi közlekedésre, de Magyarország belföldi kereskedelmi légi forgalmára is vonatkozott. Magyarország köteles volt elismerni az antant államok pilótái részére kiállított alkalmassági és képesítési okmányokat. Magyarországnak légi közlekedése jövőben bekövetkező szabályozása esetében kötelezően alkalmazkodnia kell az antant államok között létrejött légiforgalmi egyezményben megállapított előírásokhoz. A békeszerződés 267. cikke értelmében a polgári légi közlekedésre vonatkozó korlátozások 1923. január l-ig, illetve Magyarországnak a Népszövetségbe történt felvétele időpontjáig maradhattak érvényben. Az antant azért szabta meg ezt az időbeli korlátot, mert Magyarországot mint a Népszövetség tagját már nem lehetett kötelezni arra, hogy a közlekedés és átmenő forgalom szabadságának biztosítása címén, a békeszerződésben számára előírt súlyos kötelezettségeket és korlátozásokat betartsa. A békeszerződés légügyi rendelkezéseinek végrehajtására kiküldött Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság következetesen és vasszigorral érvényesítette Magyarországgal szemben a békeszerződésben előírt rendelkezéseket. Azonnal felszámolta a magyar kormány kezdeti kísérletét, hogy a polgári légi közlekedés megindításának leple alatt katonai aviatikát szervezzen. „...A háború utolsó évében történt jelentéktelen próbálkozás után 1920-ban az állami támogatást élvező Magyar Aeroforgalmi RT. tervbe vette a belföldi légi közlekedés megvalósítását. Első vonalát Budapest és Szombathely között 1920. évi november hó 7-én nyitotta meg, a másodikat Budapest és Szeged között 1920. december 2-án. A vállalat azonban már 1921. évi április hó 1-én kénytelen volt a békeszerződés által teremtett helyzet következtében forgalmát beszüntetni. A Katonai Ellenőrző Bizottság a társaság összes gépeit megsemmisítette s a kormány a bizottság követelésére a vállalat beszüntetését és felszámolását volt kénytelen elrendelni. „ - hangzott a magyar kormány 1922. évi jelentése. Az antant Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottsága Magyarország összes aviatikai anyagát katonai célúnak minősítette és elrendelte megsemmisítését. Mivel Magyarország román megszállása alatt 626 repülőgépet és 416 repülőgépmotort a román csapatok elvittek, az antant parancsára mindössze 69 repülőgépet (sárkányt) és 50 db repülőgépmotort kellett megsemmisíteni. Ezzel 1921-ben Magyarország teljes repülőgép és motorállománya megsemmisült. A magyar társadalom súlyos megaláztatásként és igazságtalanságként élte meg a trianoni békeszerződés légügyi rendelkezéseinek végrehajtását. „...Elvakult és sok tekintetben esztelen pusztítás, amelyet a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok ezekre a határozmány okra támaszkodva véghezvittek. Nemcsak repülőgépek és léghajók, hanem hangárok, megmunkálógépek, sőt értékes műszerek is áldozatul estek ennek a vad pusztításnak. Ez az eljárás már magában véve kézzelfogható bizonyítéka volt annak, hogy az ententehatalmak nem csupán a központi államok offenzív erejének letörését tűzték ki célul, hanem azokat a védelmi eszközöktől is meg akarták fosztani. És mindez a wilsoni elvek sz.emérmetlen hangoztatása mellett történt anélkül, hogy a nagyértékű felszerelés valódi becsára a békeszerződéselmek megfelelően a jóvátételi összegek javára íratott volna." Az antant a trianoni békeszerződés életbeléptét követő hat hónap elteltével (1922. január 26.) nem szüntette meg a magyarországi polgári repülést korlátozó előírásokat. (A békeszerződést 1920 június 4-én írták alá és 1921 július 26-án ratifikálták). Az antantnak a tilalmi idő meghosszabbítására nem az szolgált ürügyül, hogy Magyarország akadályozni próbálta aviatikai anyagának megsemmisítését, amint ezt a korabeli sajtó és 263