A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

ennek alapján napjaink idevágó repüléstörténeti szakirodalma véli. A Nagykövetek Tanácsa 1922. május 24-én kelt 178/1 sz. határozatával döntött a volt központi hatalmak, elsősorban Németország polgári légi közlekedését korlátozó újabb intézkedések meghozataláról. A Nagykövetek Tanácsa 1922. június 2-án Poincaré aláírásával jegyzéket adott át Praznowsky párizsi magyar követnek, amelyben az antant közölte a magyar kormánnyal: a trianoni békeszerződés 131. cikkében Magyarország számára a légi járművek gyártása, behozatala és kivitele tekintetében megszabott tilalmat csak abban az esetben oldja fel, ha a magyar kormány elfogadja a katonai és polgári légi járművek vonatkozásában a szövetséges és társult hatalmak által felállított és Németország számára is azonos s kötelező szabályokat. A magyar kormánynak egyidejűleg el kell fogadnia az antant magyarországi ellenőrző tevékenységét, amelynek formáját és módozatait utólag fogják a magyar kormánnyal közölni. A Nagykövetek Tanácsa a jegyzékhez mellékelte a katonai és polgári légi járművek megkülönböztetésére az antant által egyoldalúan felállított szabályokat, amelyet a sajtó ún. „párizsi megállapodásként" vagy „kilenc szabály" ként emlegetett.

10 (Ez a megállapodás nem volt azonos az 1919-ben Párizsban létrejött CINA egyezménnyel.) Az antant által 1922-ben a volt központi hatalmakra jegyzékváltás formájában rákényszerített ún. „párizsi megállapodás" megengedte ezeknek az országoknak a repülőgépgyártást, de számos technikai korlátozást írt elő számukra a repülőgépgyártás terén, amelyek a katonai repülőgépek kifejlesztésének és gyártásának a megakadályozását célozták. A technikai korlátozások célja az volt, hogy a volt központi hatalmak csak olyan repülőgépeket gyárthassanak, amelyek műszaki teljesítőképességük vonatkozásában nem vehetik fel a versenyt az antant légi járműveivel. Pontosan meghatározták, hogy mely repülőgépek tekintendők katonai légi járműveknek. Páncélzattal és fegyverzettel ellátott repülőgép katonainak minősült. Technikai teljesítőképesség alapján harci repülőgépnek minősült minden olyan repülőgép: amely együléses és 60 lóerőnél erősebb motorral volt ellátva; amely pilóta nélkül volt kormányozható; amellyel 4000 métert meghaladó magasságot lehetett elérni; amelynek hatósugara a felvehető üzemanyag következtében a 300 km-t meghaladta; és amelynek hasznos megterhelése a személyzetet is beleértve 600 kg-nál több volt. Ez azt jelentette, hogy 1923-ban az antant 400-500 lóerős motorokkal felszerelt együléses repülőgépeivel szemben a legyőzött központi hatalmak együléses repülőgépei csak 60 lóerős motorral rendelkezhettek. Az antant repülőgépei már elérték a 11.000 m magasságot is, a legyőzött államok repülőgépei csak 4000 m magasságig emelkedhettek fel. 1923-ban az óránkénti átlagsebesség rekordja 400 km/h volt, de pl. a német repülőgépeknek csak 170 km/h volt szabad elérni. A megszakítás nélküli repülés rekordja 4400 km volt, a központi hatalmak repülőgépeinek hatósugara csak 300 km lehetett. Az antant repülőgépeinek hasznos terhelése elérhette a 6000 kg-ot, a központi hatalmaknak csak 600 kg volt megengedett. A „párizsi egyezmény" arról is rendelkezett, hogy a volt központi hatalmak repülőgépgyártását és pilótaképzését nemzetközileg nyilván kell tartani. Repülőgépgyártásuk és pilótaképzésük mértéke nem haladhatta meg a polgári légi közlekedésük mindenkori szükségletét. Ezt a „szükségletet" az antant által kijelölt ún. garanciális bizottságok állapították meg. A magyar kormány 1922. június 22-én jegyzékben tiltakozott a Nagykövetek Tanácsánál a magyarországi polgári repülést korlátozó antant rendszabályok ellen rámutatva arra, hogy „...a békeszerződés életbelépését követő hat hónapi határidő leteltével, a fent körülírt tilalom automatikusan megszűnt, úgyhogy Magyarország légi járómüvek, légi járómürészek, stb. gyártása, behozatala és kivitele tekintetében, teljes rendelkezési szabadságát minden külön feloldás nélkül immár visszanyerte, és e tekintetben vele szemben, a békeszerződés alapján, utólag semmiféle korlátozás nem állítható fel, és a Szövetséges és Társult Hatalmak esetenként legfeljebb azt a kérdést tehetnék vizsgálat tárgyává, hogy a Magyarországon gyártott, illetőleg oda behozott vagy onnan kivitt légi járóművek, vagy légi járóműrészek, stb. tényleg polgári célokra használtatnak-e jel... " A Bethlen kormány a jegyzékben ugyanakkor elfogadta az antant által diktált feltételeket: 264