A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

III RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 359 - Szabó László: A Közlekedési Múzeum hídkertje 399

A kiállított hossztartó alatt kapott helyet az ugyancsak a Margit-hídból kikerült fésűs dilatáció-pár is. Ezek helyébe Maurer típusú műgumi szerkezet került. A szegedi közúti Tisza-híd 1883-ban adták át a forgalomnak Szegeden a közúti vashidat. A Feketeházy János által kidolgozott terv benyújtásával az Eiffel cég nyerte meg a pályázatot. A resicai vasműben gyártott szerkezeten kisebb javításokat kellett végezni, a bekövetkezett támaszmozgások miatt, de új szerkezet építésére csak a háborús pusztítás miatt került sor. A roncsok közül került a hídkertbe két hídelem. Az Eskü-téri - Erzsébet híd Az 1903-ban átadott Eskü-téri (Erzsébet) híd korának legnagyobb nyílású és elismerten a legszebb közúti lánchídja volt. Budapest ostromakor igen súlyos sérüléseket szenvedett. A vasszerkezetből csak a pesti kapuzat és az azon függve maradt láncszakasz maradt meg, a többi a Dunába szakadt. Eltörtek a hídfők falazott építményei is. A tervezés során az a döntés született, hogy nem a régi hidat építik újjá, hanem egy, az eredetivel azonos nyílásbeosztású kábelhidat kell készíteni. A roncsok elbontásakor kapta a múzeum a hídkertben kiállított lánclemezt csapjával együtt, valamint a hídfőkről származó kőfaragványokat és az emléktáblát. A turul mellett kihelyezett kőkorona származása bizonytalan, azonosítása még további kutatást igényel. A következőkben felsorolt budapesti hidak megőrzött elemei is kihelyezésre várnak. A Fővám-téri - Ferencz József - Szabadság híd Az 1896-ban, Feketeházy tervei alapján készült, (Ferencz József híd) Szabadság híd eredeti tárgyi emlékeivel a hídkertben nem találkozunk. Ezek viszonylag későn (az 1980-as rehabilitáció során) kerültek a múzeumba. Viszonylag kis méreteik miatt kiállításuk elsősorban zárt térben célszerű. Konzerválásuk és festésük 1998-ban megtörtént, így már az állandó kiállítás legközelebbi átrendezése során helyet kaphatnak. Az elemek konzerválását a Koralpin Kft. és a Vertikorr Rt. végezte, együtt az összes többi, raktárban tárolt hídalkatrész konzerválásával és festésével. A Horthy Miklós - Petőfi híd tárgyai A Horthy Miklós, Petőfi-hidat 1937-ben adták át a forgalomnak. Terveit - a módosított feltételek alapján - Dr. Álgyay Hubert Pál készítette. A pesti, hídfő Boráros téri oldalán, a közúti forgalom, illetve a háború előtt a közraktárakat kiszolgáló forgalom számára többnyílású acél kerethíd épült. Ezt az 1980-ban befejezett korszerűsítéskor feszített vasbeton gerenda-szerkezettel váltották ki. Ekkor gyűjtöttük be a ma raktárban álló elemeket. A saruk (gömbcsukló és hengerszekér), valamint a síndilatáció az állandó kiállításban állt 1995-ig. Ezek az elemek viszonylag kis méreteik miatt elsősorban zárt téri kiállításra alkalmasak. A városligeti "Millenniumi" híd Az ezredévi kiállítás idejére készült el a városligeti Nádor-szigetre vezető vasszerkezetű híd. Három nyílása kétcsuklós íveken áll, az ívekre egyszeres rácsozású szerkezettel támaszkodik a Zorés-vasakra épített pályaszerkezet. A híd pályadíjnyertes tervét és egyúttal a felszerkezetet a Schlick Gépgyár Rt., az alépítmények terveit Zielinski Szilárd műegy. tanár készítette. A híd felújításakor került a múzeumba két öntöttvas korlátelem és két járdakonzol. Az előbbiek az állandó kiállításban láthatók. Az utóbbiak konzerválása megtörtént, kiállításuk a jövőben akár a hídkertben is lehetséges. Úttartozékok a hídkertben A hídkertben álló tárgyak másik jelentős csoportját az úttartozékok alkotják, ezeknek kihelyezése nem okoz komoly nehézséget. A legmutatósabb darab a mérföldkő. Eredetileg a bécsi országút mellett, Újszőny közelében állt. Az 1970-es években gyűjtötte be Dr. Jasinszky István. Ugyancsak a múlt század emléke a szerényebb faragott kerékvető. Ez és a raktárban álló társai 403