A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

meg a magyar érdekeknek. Ennek dacára, tekintettel a trianoni békeszerződés 288. cikkében vállalt kötelezettség folytán előállott helyzetre, a szabályzatot el kell fogadnunk." Érdemes idéznünk a nemzetgyűlés külügyi, közjogi és közlekedésügyi bizottságainak együttes jelentéséből is, amely szerint "...az egyezmény alá nem írása esetén jogilag a rövid Dunaszakaszra lennénk szorítva s így elestünk volna az egész dunai forgalomba való bekapcsolódástól; a magyar víziforgalomnak ezt a legfontosabb útját nem lehetett volna a nemzeti gazdaság szolgálatába állítani." A Népszövetség 1920-ban Genfben hozott döntése alapján - a közlekedés szabadságával öszszefüggő egyes kérdések szabályozása céljából 1921-ben Barcelonában megtartott nemzetközi értekezleten létrejött "Az átmenet szabadságára vonatkozó Egyezmény és Szabályzat", "A nemzetközi értékű hajózható utak ügyére vonatkozó Egyezmény és Szabályzat" és az ahhoz tartozó "Kiegészítő Jegyzőkönyv", valamint "A tengerparttal nem rendelkező államok lobogójának elismerését tárgyaló Nyilatkozat". Az értekezletre Magyarország képviselője is meghívást kapott, de annak okmányait nem írhatta alá, csak a csatlakozási szándékot jelenthette be, mivel az országot csak a következő évben vették fel a Népszövetségbe.

2 A magyar országgyűlés csak évekkel később, a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában, az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről szóló 1928: XXXIX. te. megalkotásával ratifikálta az egyezményeket. A kormány az országgyűlés előtt a csatlakozás jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ennek révén Magyarország részben kiszabadult a trianoni békeszerződés által teremtett hátrányos helyzetből: "...az átmenet szabadságára vonatkozó Egyezmény révén Magyarország forgalma részére a szabad átmenet nagyszámú állam területeire 1 Magyar Törvénytár, 1923. évi törvénycikkek. Bp., Révai, 1924. 111. p. 2 Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között. Közlekedési Múzeum Évkönyve IX. 1988-1992.(Főszerk. Katona András) Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1994. 172. p. nézve állandó érvénnyel biztosíttatik, ami különösen oly esetekre bír fontossággal, amidőn az egyes államokkal kötött, a szabad átmenet biztosítását is magukban foglaló külön egyezmények érvénye megszűnik és az illető vagy más oly államok, amelyek szerződéses lekötés hiányában is megengedik forgalmunk szabad átmenetét, valamely oknál fogva a magyarországi forgalmat nehezítő vagy éppen kizáró intézkedések megtételére hajlandók volnának. Ez az eredmény...megokolná teszi, hogy Magyarország a szóbanforgó nemzetközi egyezményhez hozzájáruljon. A... kiegészítő jegyzőkönyvnek az a jelentősége, hogy míg a Dunára vonatkozó "végleges szabályzat"... l.§-a a Duna egész hajózható hosszában való hajózást s az... egyenlő elbánást csak a legtöbb kedvezményt élvező államok polgárai, javai és lobogója számára biztosítja, addig a... barcelonai Egyezmény és Jegyzőkönyv kiterjeszti a szabad hajózást és egyenlő elbánást mindazoknak az államoknak állampolgáraira, javaira és lobogójára, amelyek ezeket a megállapodásokat aláírták vagy azokhoz, utólag csatlakoztak."' A barcelonai értekezlet határozatainak meghozataluk időpontjában inkább elvi, mint gyakorlati jelentőségük volt. Ugyanakkor a Dunát átszelő hét országhatár, a Monarchia utódállamainak elzárkózó gazdaságpolitikája, a mezőgazdasági cikkek iránti nyugateurópai kereslet tartós csökkenése igen hátrányosan befolyásolta a magyar hajózás forgalmát és feltételeit. A belforgalmat illetőleg szintén romlott a helyzet. A magyar folyami partok hossza, a hajózás gazdasági háttere, forgalmának bázisa összezsugorodott. Mindezeken túl a MFTR számára különösen súlyos gondot jelentett, hogy a még 1914-ben kötött szerződés alapján biztosított államsegély időközben az infláció következtében teljesen elértéktelenedett. A törvényhozás visszatérően, több ízben is foglalkozott a kérdéssel. Az 1920: XIX. te. 1. §. felhatalmazta ugyan a kereskedelemügyi minisztert, "...hogy az általános gazdasági viszonyok rendkívüliségéből folyó szükséghez képest a... Részvénytársasággal az 1914: XXII. t.c. alapján... kötött szerződés rendelkezéseinek módosítása iránt... a társasággal 3 Magyar Törvénytár, 1928. évi törvénycikkek. Bp., Franklin, 1929. 551. p. 294