A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

Az 1919-es konvencióba való belépés Magyarországra nézve csak azon esetben előnyös, ha a saját légi forgalmunkat a külföldre is kiterjeszteni tudjuk, ami természetszerűleg pénzkérdés, (átlag 300.000 pengő vonalankint). Végszükség esetén tehát ezen követelmény elfogadható. Várható továbbra a katonai személyeknek az aviatikában való alkalmazására irányuló erösebb megszorítás, a legutóbbi konkrét súrlódásokra való tekintettel. Ezen esetben a nehézségek áthidalása okvetlen kívánatos, nehogy a tárgyalások emiatt félbeszakadjanak. A tárgyalások megszakadása mindenképpen kerülendő, mert azok újrafelvételét sokáig nem várhatjuk és úgy politikai okokból, mint a magyar aviatika érdekében a mielőbbi megegyezés fontos. " A Nagykövetek Tanácsában képviselt hatalmak kormányai és a magyar kormány között a légi közlekedésre vonatkozó ú.n. „párizsi egyezmény" 1927. május 19-én a Nagykövetek Tanácsának elnöke és a párizsi magyar követ között váltott jegyzékek és azok mellékletei formájában jött létre.

8 A kereskedelemügyi miniszter minisztertanácsi előterjesztésében a megállapodás eredményeinek tömör összefoglalásával és értékelésével javasolta a kormánynak a megállapodás elfogadását. „...A megállapodás elfogadását azért javaslom, mert a megállapodás eredményeként a polgári aviatikánkat terhelő összes korlátozások megszűnnek. A megállapodás minket terhelő részei a következők: ÍJA Trianoni Békeszerződés 128. §-ában foglalt azon tilalom, hogy Magyarországnak katonai aviatikája nem lehet, végrehajtására rendeleteket kell kiadnunk. Ezek szerint a m. kir. honvédség nem foglalkozhatik légügyekkel, ugyan így a közrendészeti szervek sem. 2./A polgári aviatikánk minden korlátozás alól fel lesz. mentve. Nem tartozik azonban a polgári aviatikához és katonainak minösíttettik a./ az olyan légi járómü építése, behozatala és tartása, amely páncélozva, vagy bármely módon felfegyverezve van; b./ tilos a vezető nélküli repülőgép használata; c.f vadászrepülőgép jellegével bíró repülőgép csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével építethető, hozható be és használható és ilyen engedély csak akkor adható ki, ha az ilyen gépek versenycélokra szolgálnak. 3J A m. kir. kormány gondoskodik, hogy a polgári légi forgalom és a légi sport, szóval az egész, polgári vonatkozású repülési ügyünk a természetes határokon belül maradjon és katonai vonatkozásokkal ne bírjon. Olyan sport, vagy egyéb társadalmi egyesületek, amelyek az aviatikával foglalkoznak állami, vagy más pénzekből anyagi támogatásban nem részesíthetők. 4J A magyar kormány azonkívül a népszövetségi ellenőrzésnek megkönnyítése céljából nyilvántartást vezettet a repülőanyag előállításával foglalkozó gyárakról, félkész és kész. légi járómüvekről és légi járómü motorokról, továbbá a pilótákról és pilótanövendékekről, minden légi járómü tulajdonosáról, valamint minden szervezetről, amely légi közlekedéssel foglalkozik. Ezen kötelezettségeinkkel szemben a megállapodás a következő nagy előnyöket biztosítja: 1./ A megállapodásban foglaltak érvénybelépésével azonnal megszűnik légügyeink katonai ellenőrzése az eddigi formájában és az aviatikai ellenőrzésünket azontúl alkalomról-alkalomra a Népek Szövetsége által kiküldött vegyesbizottságok fogják végezni. 2J Honvédelmi vonatkozásokban a magyar kormány szabadkezet kap földi légvédelmünk berendezésére. 3J A megállapodás értelmében az újonnan kiképzendő 12 és már kiképzett honvédség állományába tartozó 6 katonatiszt, valamint 12 közrendészeti tisztviselő szabadon foglalkozhatik a repülés minden ágával. A jelen megállapodás ugyanolyan alapokon létesült, mint a tavasszal létrejött német kormány s a Nagykövetek Tanácsa közötti ugyan ilyen tárgyú egyezmény és amily feltételek mellett minden bizonnyal az. osztrákok és a bolgárok is meg fognak egyezni a Nagykövetek Tanácsával. " A trianoni békeszerződés és az azt követő 1922. évi „párizsi megállapodás " egyértelműen behatárolta Magyarország lehetőségeit légi közlekedése fejlesztésében. Magyarországnak katonai repülése nem lehetett, és az 1927. évi újabb „párizsi egyezmény "-ig erősen korlátozták szuverenitását a polgári légi közlekedés terén. A magyar kormánypolitika ennek ellenére keresett és talált lehetőségeket 1922 és 1938 között a kisantant országok 272