A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

gyűrűjébe szorult Magyarország katonai repülésének megteremtésére.

40 (Ez írásomnak nem tárgya.) A magyar kormánypolitika ugyanakkor, a húszas évek közepétől még óvatosan, a harmincas évek elejétől pedig nemzetközileg nyíltan is, erőteljesen fejlesztette és a harmincas évek végére az európai színvonalhoz közelítően megteremtette Magyarország polgári légi közlekedését. A CINA-ból kirekesztett volt központi hatalmak külön-külön légügyi egyezményeket igyekeztek kötni azokkal az államokkal, amelyekkel kölcsönös légi forgalmuk alakult ki. Németország majdnem valamennyi CEMA tagállammal külön légügyi egyezményt kötött. Ausztriának is sikerült légügyi egyezményeket létrehoznia az őt környező országokkal. Magyarország azonban a CEMA tag kisantant országok (Csehszlovákia, Románia és a Szerb-HorvátSzlovén Királyság) ellenséges gyűrűjében csak Ausztriával, amely nem volt CEMA tag, tudott egyezményt kötni.

41 Ausztria és Magyarország között a légügyi tárgyalások 1922 végén kezdődtek. Az 1923. június 11-15-e között Bécsben folytatott tárgyalások eredményeként június 15-én a magyar és osztrák kormány között jegyzőkönyvi megállapodás született, amelynek melléklete volt a két ország közötti légügyi szerződés. A jegyzőkönyvi megállapodásban a magyar kormány dr. Walter Bardasnak, illetve az általa alapított Österreichische Luftverkehrs Aktiengesellschaft (OeLAG) bécsi cégnek, az osztrák kormány pedig a budapesti Magyar Légiforgalmi Rt-nek engedélyt adott, hogy a magyar illetve az osztrák állam légterében Bécs és Budapest között „...személyeket, dolgokat vagy közleményeket szállíthasson." Az osztrák és magyar vállalat jogosultságot kapott a Bécs-Budapest útvonalon naponta mindkét irányban egy-egy menetrendszerű járatot indítani. A megállapodás harmadik pontja szerint „...a szállításokat oly repülőgépekkel kell végezni, amelyek az osztrák (magyar) vállalat tulajdonát képezik. A magyar (osztrák) légügyi hatóság e tekintetben kivételt engedhet. "

42 Az 1923. május 3-án megalakult OeLAG-nak nem voltak repülőgépei, helyette a Magyar Aeroexpress Rt. Junkers hidroplánjai repültek a Duna mentén Bécs és Budapest között. Az egyezség mögött a magyar és a német kormány között 1922 végén megkezdődött légügyi tárgyalások alapján a Junkers cég lapult, a Junkers Flugzeugwerk AG-nek mind az OeLAG-ban, mind az Aeroexpress Rt-ben egyaránt 49%-os tulajdonrészesedése volt. A MÁLÉRT tisztán magyar érdekeltség volt, ezért a magyar állam kezdettől fogva a MALÉRT-et kívánta nemzeti légiforgalmi társaságként kezelni és fejleszteni, bár 1924-ben az Aeroexpress Rt. is kapott szubvenciót a magyar államtól. Az Österreichische Luftverkehrs AG. 1924 júliusában engedélyt kért és kapott a Kereskedelemügyi Minisztériumtól, hogy engedély okirata alapján nevében a TransEuropa Unions 8 repülőgépet járthasson a BécsBudapest vonalon.

43 A Trans-Európa Unions német, osztrák (OeLAG) és svájci légitársaságok szövetsége volt, valamennyi Junkers érdekeltség. A magyar kormány nem szubvencionálhatta tovább a német érdekeltségű Aeroexpress Rt-t, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes, egyetlen német légitársaság megalakulásával, a TransEuropa Unions német Junkers érdekeltségének beolvadásával, a német légitársaság fogja üzemeltetni az OeLAG nevében a Bécs-Budapest légi vonalat, a Junkers cég pedig ki fog vonulni az Aeroexpress Rt.ből. Ez 1926. január 1-én a Deutsche Lufthansa AG. megalakulásával be is következett.

44 A MALÉRT 1923. július 30-án indította első Budapest-Bécs menetrendszerű járatát, az OeLAG nevében július 16-tól az Aeroexpress Rt. Junkers hidroplánjai repültek Budapest és Bécs között. 1926 januárjában a MALÉRT megállapodást kötött a Deutsche Lufthansa AG-vel, hogy üzemközösséget létesít a Budapest-Bécs vonalon, az Aeroexpress helyét az OeLAG repülési engedélyével és a magyar kormány hozzájárulásával a Deutsche Lufthansa AG. foglalta el. A Lufthansával kötött pool (üzemközösségi) szerződés azt jelentette Magyarország légi közlekedése számára 1926-ban, hogy Budapest a közvetlen csatlakozó járatok útján bekapcsolódott a német Lufthansa 17 ezer km-es vonalhálózatába s ezzel Budapest légi úton közvetlen összeköttetésbe került Berlinnel, Londonnal, Amszterdammal, Stockholmmal és Moszkvával. 273