A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

Dr. Eperjesi László Magyarország légügyi nemzetközi kapcsolatai 1920-1938 között Az első világháború befejezése után a győztes antant hatalmak 1919 október 13.-án Párizsban légiforgalmi egyezményt kötöttek, amelyet 27 állam írt alá. Az antant az egyezmény alapján nemzetközi légügyi bizottságot hívott életre Commission Internationale de Navigation Aérienne (rövidítve: CINA) elnevezéssel. Az említett párizsi légiforgalmi egyezményt ezért röviden CINA egyezménynek nevezték. ' A párizsi légiforgalmi egyezmény alapvető és szakmailag eredményesen meg is oldott feladata a nemzetközi légi forgalom immár szükségessé váló jogi szabályozása volt, ugyanakkor az antant szándéka szerint a legyőzött központi hatalmak polgári (kereskedelmi) légi közlekedését kívánta szűk korlátok közé szorítani. A Párizs környéki békék megtiltották a volt központi hatalmaknak a katonai repülést, de nem tilthatták meg a kereskedelmi légi forgalmat. Az antant hatalmak, közöttük elsősorban Franciaország, a polgári repülés szabályozására és korlátozására kezdeményezte a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség, a CINA megalakítását és a párizsi légiforgalmi egyezmény megkötését. A CINA célja a párizsi légiforgalmi egyezmény végrehajtásán kívül a nemzetközi légi forgalom fejlődésének megfelelően szükségessé váló új intézkedések és szabályozások megalkotása volt. 1923. június 30-ig az antant hatalmak adminisztratív úton biztosították akaratuk érvényesülését a nemzetközi légi forgalom szabályozása terén: a CINA-t nem rendeletek a Népszövetség hatásköre alá, magában a CINA-ban pedig az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán a többi tagállam ellenében két-két szavazattal rendelkezett. Franciaország befolyását és meghatározó szerepét erősítette, hogy az 1922 július 12-én életbelépett párizsi légiforgalmi egyezményhez az Egyesült Államok megváltozott európai politikája következtében végül is nem csatlakozott és a CEMA-nak sem lett tagja. (A trianoni békeszerződést sem írta alá, Magyarországgal különbékét kötött) A CINA-ban a tagállamok közötti teljes jogegyenlőség csak az 1930-as évekre alakult ki, amikor a CPNA már elvesztette politikai jelentőségét. 1929 júniusától egy tagállamnak egy küldötte és egy szavazata lehetett.

2 A párizsi légiforgalmi egyezményhez a volt központi hatalmak - Bulgária kivételével - nem csatlakoztak. Ennek ok, hogy aviatikájukat a Párizs környéki békeszerződések igen súlyos korlátozásoknak vetették alá, de a CINA egyes rendelkezései is hátrányos helyzetet teremtettek számukra. Az egyezmény alapelvként fogadta el a nemzetek légi felségjogának elismerését és minden tagállamnak az ártalmatlan légi közlekedésre (passage inoffensiv) való jogát valamennyi szerződő állam légterében. (Meghagyta azonban az egyes államoknak azt a jogot, hogy tilalmi területeket és légi folyosókat jelölhessenek ki.) A győztes antant ezt az alapvető elvet megtagadta a volt központi hatalmak vonatkozásában. A párizsi légiforgalmi egyezmény ugyanis kimondta, hogy CINA tagállamnak nincs joga külön- és ideiglenes engedély nélkül nem tagállam légijárműveit légterébe engedni. Ezt a korlátozást az összes tagállam hozzájárulása után csak 1926. december 14-én szüntették meg. Ez időpont után CINA tagállam külön egyezmény alapján légterébe engedhette a nem tagállam légijárműveit, de a két ország között létrejött külön egyezménynek meg kellett felelnie a párizsi légiforgalmi egyezmény előírásainak. A volt központi hatalmakat az antant gyakorlatilag kizárta a CINA-ból: a háborúban győztes és semleges államok tagsági szándékukat és belépésüket egyszerűen bejelenthették, a volt központi hátaknak 1929 júniusáig csak a tagállamok szavazatának háromnegyede birtokában lehettek volna a CINA tagjai. 261