A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

vesztette néhány rácsrúd. A megrövidült rudakat hidraulikus sajtókkal eredeti méretükre igazították, majd új rúdszakaszokkal erősítették meg. A Közlekedéstudományi Egyesület - a Hidak Társasága kezdeményezésére és több szervezet részvételével -1996-ban tanácskozást rendezett a híd 100. születésnapja tiszteletére. A konferencián a szorosan vett szerkezeti és szerkezet-történeti kérdések mellett olyan határterületi előadások is elhangzottak, mint - a híd és környezetének városfejlesztési összefüggései; - a híd üzemeltetése a műemléki szempontok szellemében; - a Ferencz József híd helye korának acélszerkezetei között; - a tervezők és az építők életműve... Az Eskü-téri - Erzsébet híd Az Eskü-téri híd előkészítését több nehézség is hátráltatta. Dönteni kellett a híd tengelyének irányában. Dönteni kellett, hogy kábel-, vagy lánchíd épüljön-e. A hídtengellyel és a parti területek kisajátításával kapcsolatos vita eredményeként született határozat: a Belvárosi templom a helyén marad, a hídra vezető útnak meg kell kerülnie, tömbjét. A "kábelkérdés" is eldőlt: a magyarországi vasipar még nem gyártott felhasználható kábelt. Ennek külföldi vásárlása aránytalanul drágává tette volna az építést. A lehetőségeket figyelembe véve lánchíd tervezése mellett döntött a minisztérium. A minisztérium kebelén belül működő Dunahíd-Epítési Osztályon a statikai részletterveket Dr. Gállik István és Beké József készítették. Az építészeti kialakítás Nagy Virgilre várt. A gyártási tervek a MÁVAG hídosztályán, Jurkinyi Jenő vezetésével készültek. Az alépítményi terveket Gruber Antal és Pischinger Gyula készítette. A szerkezet gyártását és a helyszíni szerelést Seefehlner Gyula, a MÁVAG gyárfőnöke, Gottlieb Ferenc, a MÁV Hídosztály főnöke és Fleischmann Győző, a diósgyőri Vasmű vezetője irányította. Az alépítményi szerkezetek építését 1898 februárjában kezdték meg a Zsigmondy Béla Rt., a Gross E. és Társa, valamint a Fischer Henrik-féle cégek. A hídfőkben a kétoldali horgonykamrák különálló építményei aszfalt szigetelőrétegre kerültek. A földkiemelés és a betonozás vasszerkezetű sűllyesztőszekrények védelmében készült. A Kherndl professzor által kidolgozott merevítőtartó-elmélet alapján kiemelkedő értékű szerkezet született. Ez esetben alkalmazták először az ingás alátámasztást a merevítő tartó és a pilon kapcsolatában. A vasszerkezet szerelése közben, a budai hévizek hatására plasztikussá vált szigetelőrétegen bekövetkezett elmozdulás miatt, az eredeti hídfőépítmények megtámasztása, összebetonozása és leterhelése vált szükségessé. A láncok és a merevítő tartó szerelése közben a Duna medrét beállványozták. A hajózás fenntartása érdekében a hajózóút fölé fajármokra 51 m támaszközű rácsos acéltartót fektettek. A híd pályaburkolata vörösfenyő kockákból készült. Az ünnepélyes átadás 1903 október 10-én történt meg. Az 1910-es évek során az elhasználódott fakocka burkolat kicserélésére, valamint a villamosvasúti pálya elhelyezésére került sor ekkor még a gyalogjárda mellé. A kezdetben alsóvezetékes pályát 1927-ben építették át felső vezetékes rendszerűvé. A híd 1945 január 18-án esett áldozatul. A budai oldalon a láncok elszakadtak, a kapuzat belefordult a Dunába, magával vive a meder fölötti acélszerkezetet is. A pesti pilon és a parti láncszakasz állva maradt. A roncsok kiemelése cölöpjármok és úszódaruk segítségével történt. A bontást a Közúti Hídfenntartó Nv., majd jogutódja, a Hídépítő Vállalat, valamint a Ganz MÁVAG végezte. A híd alépítményeiben is jelentős károk keletkeztek. Az újjáépítésre a budapesti hidak közül utolsóként, 1959 és 1964 között kerülhetett csak sor. Az új híd tervei az UVATERV-ben és a FŐMTERV-ben készültek, Sávoly Pál és Juhász János vezetésével. Az új híd lényegesen nagyobb pályaszélességgel (11,0 m helyett 18,2 m) épült, a szükséges acélanyag mégis jelentősen kisebb: 11169 t helyett csak 6300 t. Nyílásbeosztása változatlan. A két kábelen függő, folytatólagos, négytámaszú merevítőtartó orthotrop acéllemez pályát hord. A kábel-elemek szerelése szőnyegről 251