A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

gazdasági repülés. Vízügyi repülés. Légi mentőszol­gálat. Légi rendészet. Egyéb légi munkafeladatok. V. kötet. VÁROSI KÖZLEKEDÉS (40 ív) l.A MAGYARORSZÁGI VÁROSFEJLŐDÉS A 19. SZÁZAD ELEJÉIG (1 ív) 1.1. A pannóniai városok kialakulása és fejlődése a római uralom megszűnéséig Városstruktúrák és közlekedési viszonyok. Úthálózat, városok és távolsági utak kapcsolata. Dunai átkelő­helyek. 1.2. Középkori városaink kialakulása és fejlődése A kereskedelem és a távolsági közlekedés hatása a városfejlődésre, különös tekintettel a folyamát­kelőhelyek városképző szerepére. Városaink méretei és belső forgalma. 1.3. Az első közforgalmú közlekedési eszközök megjele­nése a magyarországi városokban Az európai fejlődés áttekintése. A 18. század köze­pétől közlekedő hazai postakocsijáratok városi meg­állói. Városi útviszonyok. Az első bérkocsi megjele­nése Pesten 1780-ban. 2. A VÁROSI KÖZLEKEDÉS KEZDETEI A REFORM­KORBAN (1800-1849) (2 ív) 2.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Magyar­országon mint a Habsburg Birodalom részén. A köz­lekedési viszonyok (közút, hajózás) jellemzése. 2.2. A városrendezés megkezdése, a forgalmi útvonalak kialakulása Az ipari fejlődés kezdeteinek hatása a városfejlődés­re, a lakosság számának alakulására. A Szépítő Bi­zottmány és tevékenysége. 2.3. Korai közlekedési kísérletek a fővárosban A pest-kőbányai lebegő vasút. Bernhard Antal kísér­lete az átkelő gőzhajózás bevezetésére Pest és Buda között. 2.4. A gőzerejű távolsági közlekedés (vasút, hajó) megin­dulása és a városok belső forgalma A vasúti állomások, kikötők hatása a városi személy­es teherforgalomra. Rendszeres átkelő hajójáratok. 2.5. Út-és hídépítés A városi utak és hidak (hajóhidak) helyzete, az építés megindulása. A Lánchíd építésének története; forgal­mi jelentősége. Városi utca- és útprofilok, burkolatok fejlődése. 2.6. Fogatolt járművek forgalma A magánhasználatú járművek fajtái, forgalmának jel­lemzése. A bérkocsik fajtái, számának alakulása; ál­lomáshelyek, tarifa. A bérkocsisok. A lóállomány. 2.7. A városi tömegközlekedés megindulása Az első városi tömegközlekedési eszköz, az omni­busz megjelenése és fejlődése külföldön. A társasko­csi-járatok megindulása Pest-Budán. Az omnibusz­közlekedés fejlődése 1849-ig; vállalkozók, vonalak, tarifa. Személyzet. Járművek, lóállomány. 3. A VÁROSI KÖZLEKEDÉS HELYZETE, FEJLŐDÉSE AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN (1849-1866) (3 ív) 3.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Az osztrák közigazgatás magyarországi szervezete. A városok fejlődése. 3.2. Távolsági és városi közlekedés A pályaudvarok és kikötők; hatásuk a városstruktúrá­ra. Átkelő és helyi hajózás. Távolsági és városi úthá­lózat. A várhegyi alagút. 3.3. A városi tömegközlekedés újabb eszközének megje­lenése A lóvasút szerepe, jelentősége a városi közlekedés­ben, fejlődése külföldön. Az első pesti lóvasúti vonal építése, jelentősége. 3.4. Az omnibusz-közlekedés továbbfejlődése Az omnibusz-közlekedés mint kisipari jellegű vállal­kozás. A forgalmi igények növekedése és omnibusz­fejlesztési elképzelések a fővárosban. Az omnibusz a vidéki városainkban mint a nagyvasúti és távolsági hajóforgalom kiszolgálója. 4. VÁROSI KÖZLEKEDÉSÜNK FEJLŐDÉSE A KIEGYE­ZÉSTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG (1867­1920) (14 ív) 4.1. A politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1867. évi kiegyezéstől az első világháborúig. 4.2. Városfejlődés Az iparfejlődés és a városi lakosság számának alaku­lása mint forgalomteremtő tényező (személy- és te­herforgalom). Távolsági és városi közlekedés. Egyéni és tömegközlekedés. Tervszerű városrendezés, Fővá­rosi Közmunkák Tanácsa. A főváros egyesítése. A vidéki városok fejlődésének főbb tendenciái. Város­rendezési tervek. Agglomerációs fejlődés. 4.3. Út-és hídépítés A városi közlekedési hálózatok fejlődése, átrétegző­dése. Új hidak építése a fővárosban és vidéken. Új burkolatok (aszfalt) megjelenése. Közvilágítás. 4.4. Az omnibusz-közlekedés helyzete és szerepe A forgalmi igények növekedése és az omnibusz­közlekedés a fővárosban. Fejlesztési elképzelések. Újabb járművek. Az 1884. évi társaskocsi-szabály­rendelet. Omnibusz-részvénytársaságok alakulása és szerepük a társaskocsi-közlekedésben. A kisebb vál­lalkozók helyzete. A gépi vontatású tömegközlekedé­si eszközök hatása az omnibusz-közlekedés alakulá­sára a fővárosban. Omnibusz-közlekedés vidéki váro­sainkban. 4.5. A lóvasút fejlődése és szerepe A budapesti lóvasút fejlődése. A társaságok üzletpo­litikája, konkurenciaharca; a BKVT és a hatóságok viszonya. Hálózati elképzelések és a tényleges fej­lesztés. A forgalom, az üzleti eredmények alakulása; jegyrendszer, tarifa. Műszaki jellemzők: pálya, járművek, telepek. A lóvasúti alkalmazottak létszá­ma, szociális helyzetük. A forgalom szabályozása és 399

Next

/
Oldalképek
Tartalom