A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

a biztonság. A ló vasút megjelenése és fejlődése vidéki városainkban; gazdasági és műszaki jellemzők. 4.6. Gőzvontatású tömegközlekedési eszközeink A gőzvontatás helye és szerepe a városi és elővárosi közlekedésben külföldön. Rendszeressé válik a fővárosi átkelő és helyi gőzhajózás. Különleges vasutak: a budai és zágrábi sikló, a svábhegyi fogaskerekű vasút. Gőzerejű városi vasutak a fővárosban és vidéki városainkban. Városkörnyéki gőzvasutak. Műszaki jellemzők: pálya, járműpark, javító- és tárolóbázis. Engedélyezési és üzemeltetési kérdések, forgalmi (személy és teher) és üzleti eredmények. Az alkalmazottak élet- és munkakörülményei, szociális helyzetük. 4.7. A villamosvasút megjelenése és térhódítása A villamosvasút feltalálása és fejlődése külföldön. Próbavillamos Budapesten. A villamosvasút jelentősége fővárosunkban; hálózati és konkurenciaharc. A budapesti és környéki villamosvasúti hálózat kialakulása, a lóvasút villamosítása. A fővárosi villamosvasút műszaki jellemzői, fejlődése: az alsóvezeték és alkalmazásának indokai; pálya, járműpark, áramellátási műhelyszolgálat. Villamosközlekedési vállalatok a fővárosban, üzletpolitikájuk; jegyrendszerek, tarifa. A millenniumi földalatti vasút. A villamosvasút megjelenése és műszaki jellemzői a magyar városokban. A villamosvasúti alkalmazottak helyzete, élet- és munkakörülményei, szakoktatásuk. A villamosvasutak biztonsági előírásai, forgalomszabályozás. A villamosvasúti személy- és teherforgalom alakulása. 4.8. Kísérletek a trolibusz-közlekedés bevezetésére A trolibusz előtörténete. Két korai kísérlet hazánkban városi és környéki trolibuszvonal létesítésével: Pozsony és Tátrafüred. 4.9. A közúti forgalom új szereplője: a motoros jármű A városi közúti forgalom fejlődése, összetételének változása. A fogatolt járművek előállítása, fajtái, forgalma. A gépjárművek megszületése és elterjedése a világ városaiban. Az első gépjárművek a magyar városokban. Kerékpárok és motorkerékpárok. Személyes teherautók. Bérautók, taxik. Az autóbusz-közlekedés kezdetei a fővárosban és vidéken. Forgalomszabályozás. 4.10. Városi közlekedésünk az első világháború idején Ugrásszerűen növekvő forgalmi igények. Anyaghiány, munkaerőgondok. Budapesten kalauznők munkába állítása. Forgalomkorlátozások, szünetek. A közlekedési alkalmazottak megmozdulásai helyzetükjavításáért; a megélhetési viszonyok jellemzői. 4.11. A forradalmak időszaka A fővárosi vasutak köztulajdonba vétele, a BEEV megalakítása. Omnibuszvonalak átcsoportosítása. Közlekedésfejlesztési és szociális tervek, intézkedések. A forgalom alakulása. Infláció és tarifaemelések. 5. VÁROSI KÖZLEKEDÉSÜNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1945) (8 ív) 5.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok A Horthy-rendszer. 5.2. A trianoni békeszerződés következményei a városi közlekedésben A városok számának csökkenése. Egyes városok szerepének, jelentőségének, távolsági és helyi forgalmának megváltozása. Forgalmi nehézségek. 5.3. A közlekedés strukturális változása a városokban A városi közlekedésben a géperejű személy- és áruszállító járművek arányának növekedése. Bérkocsi helyett taxi. A forgalomirányítás tárgyi eszközeinek megjelenése. Átfogó forgalomszabályozás. Az útépítés fejlődése, a növekvő gépjárműforgalommal összefüggésben. Az utazási igények alakulása, a forgalom irányai. Városi csomópontok. 5.4. A fővárosi villamosvasutak fejlődése A háború utáni helyzet. A BSZKRT megalakulása. Az első nagyobb műszaki rekonstrukció: pálya, áramvezetés és átalakítás, járműpark. A főváros villamosvasúti hálózatának egységesítése; újabb vonalak. Az üzemszervezés és üzemeltetés fejlesztése. A BHÉV a BSZKRT kezelésében; korszerűsítés. A villamosvasúti közlekedés műszaki fejlődésének fő irányai. 5.5. Autóbusz és trolibusz a fővárosán Az autóbusz-közlekedés újra indul; a hálózat alakulása. A BSZKRT és a SZAÜ egyesítése. Az autóbuszpark fejlesztése; trambuszok, dízelmotoros autóbuszok. Üzemeltetés, javítás. Budapest első trolibuszvonala. 5.6. Vidéki városaink közlekedése Az autóbusz-közlekedés megjelenése és eltérő mértékű fejlődése. A villamosvasutak szerepe is eltérő az egyes városokban; fejlődés és visszafejlődés. A vidéki városokban is megjelenik a taxi, növekszik a gépkocsiforgalom. Megoldások az agglomeráció közlekedési igényeinek kielégítésére. 5.7. Forgalom, gazdasági helyzet A 20-as és a 29-30-as évek gazdasági válságának hatása a városok közlekedésére. Budapest és a vidéki városok forgalmának fejlődése. Egyéni és tömegközlekedés, személy- és áruszállítás. Jegyrendszerek, tarifaváltozások. A városi közlekedési vállalatok gazdasági helyzete. 5.8. A városi közlekedés dolgozói A fővárosi és vidéki városi közlekedési dolgozók létszáma. Foglalkozási kategóriák. Munkakörülmények, életmód. Képzés és oktatás. Szociális és kulturális intézmények. Munkásmozgalom. 5.9. Az átmeneti területgyarapodások időszaka (19381941) A visszacsatolt területek városainak bevonása a magyar gazdasági életbe. E városok közlekedésének jellemzői (alágazat, pálya, járművek). Szervezetek. 5.10. Városi közlekedésünk a második világháború idején Rohamosan növekvő utasforgalom. Áttérés a jobb oldali közlekedésre (1941). Sínautóbuszok a forgalomban. A járműpark háborús igénybevétele. Anyaghiány. A járművek elhurcolása. A háborús veszteségek. 6. VÁROSI KÖZLEKEDÉSÜNK A FELSZABADULÁS UTÁN (1945-1985) (10 ív) 6.1. A politikai, társadalmi gazdasági és urbanizációs fejlődés A felszabadulástól napjainkig. 6.2. Városi közlekedésünk az újjáépítés időszakában