A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Bálint Sándor: Magyaróvár és Moson környékének közlekedése 1925-1950 között 223

nem különben Mosonszentjános, Szentpéter, sőt Szigetközből Halászi és a többi falu is azt óhajtanák, hogy lehetőleg már most, a kezdődő iskolaévvel vagy esetleg a jövőben, az autóbuszjáratok segítségével iskoláztathassák fiaikat. Mosonból máris sokan járnak fel az iskolába autóbusszal. A megnevezett falvakból többen fordultak a városhoz azzal, hogy az iskolásgyerekek számára mérsékelt menetdíjkedvezményt állapítsanak meg, s a kérést a város tanácsa hajlandó is volt teljesíteni, nagyon helyesen, mert e téren a közérdek tanácsolja, hogy díjkedvezményeket állapítsanak meg. A kedvezményes árú autóbusz-bérletjegyekre vonatkozólag egyesek azt állították, hogy ilyeneket csak közhivatalnokok kapnak. Ez a beállítás tévedésen alapszik polgármesterünk felvilágosítása szerint, mert a városi tanácsnak ilyen irányú konkrét határozata nincsen és nem csak köztisztviselő, de mindenki válthat némileg kedvezményes bérletjegyet, ki az autóbuszjáratokat állandóan és rendszeresen használja. " Az autóbuszüzem menetrend szerinti, valamint esetenkénti járatai teljes kihasználtsággal közlekedtek. A negyedik autóbusz is szolgálta az utazóközönséget, pedig az engedélyokiratban rögzítette a főhatóság, hogy az engedélyesnek gondoskodnia kell tartalékkocsiról. Az autóbuszok forgalmában még nagyobb műszaki zavar vagy járatkimaradás nem történt, Kovátsék, bízva az autóbuszok műszaki állapotában, a teljes járműparkot üzemeltették. A város közgyűlése 1927 szeptemberének első napjaiban egy újabb, legalább 35 személyes autóbusz megrendelését határozta el, a gyártól beérkezett ajánlat szerint 26 ezer pengőért. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy 4000 literes tartállyal felszerelt locsolókocsit is vesznek 25 ezer pengőért. Springer Ferenc képviselő teherautó beszerzését is ajánlotta a városnak, mert azáltal 2-3 lovas kocsi tartását takarítanák meg. A közgyűlés az ajánlatot további vizsgálódásra a tanácshoz továbbította. Novemberben az országgyűlés egyik ülésén Woljf Károly képviselő az autóbusz-forgalom érdekében szólalt fel, és felhívta a kormány figyelmét az ország nyugati útjainak kifogásolható állapotára. Féltette az idegenforgalmat, s mint a Mosonvármegye c. lap szerint mondotta: „ha mi magunk nem iparkodunk az országból ki- és bevezető utakat jó karbantartani és főként autóbuszközlekedésre is alkalmassá tenni, úgy az összeköttetések megszüntetésére irányuló politika sikerre fog vezetni odakinn." A beszámoló írója megerősítette a képviselő beszédét, majd így folytatta: „ Magyaróvár, melynek autóbuszüzeme példaképül áll ma már az egész ország előtt, csak úgy képes fejleszteni üzemét, ha az utak nem nehezítik meg feladatát. Már pedig az üzemfejlesztést sokféle közérdek követeli, sőt nemzeti érdek is kapcsolódik belé. A város mint értesültünk, a Fertőszögre és Köpcsény-Ligetfalura, tehát az elcsatolt területekre is ki akarja terjeszteni járatait s ily irányú kérvénye a kormánynálfekszik. " 1928 januárjában először fordult elő, hogy a hóesés miatt hosszabb időre leálltak az autóbuszok Magyaróvárott. Minthogy a mosonmagyaróvári útról volt szó, a város tanácsa úgy látta, hogy a hótorlaszok eltakarítása a megye útmesterének feladata. A megye viszont arra gondolt, hogy a helyi erők mozgósításával 4-5 óra alatt járhatóvá tehetik az utat, tehát a feladat nem nagy. Végeredményben mindketten vártak, miközben az utasok gyalogoltak. Végül az Államépítészeti Hivatal utasította a szakasz útmesterét, hárítsa el a hóakadályokat. Látszólag minden rendeződött, csupán az utasok és az autóbuszüzem munkatársai bosszankodtak az értelmetlen vitán. Február 22-én megérkezett az új, szürkés színű autóbusz, amelyet Kováts István főmérnök és Huszár Gábor gépkocsivezető hozott Budapestről a MÁVAG-ból. A 80 LE-s alváz felépítményét a fővárosi Arnódszky cég építette, 26 üléssel összesen 45 utas számára nyújtott kényelmes utazást. Dorogon át Győrig 2 óra alatt, Magyaróvárig 3/4 óra alatt tették meg az utat. 26 ezer pengőbe került. A mosonszentjánosi úton közlekedtették, mert az itt közlekedő autóbuszok voltak a legzsúfoltabbak. A város az öt autóbusz tulajdonában koncessziót kért a főhatóságtól Moson-Csorna vonalára. A kedvezőtlen közlekedési összeköttetések miatt kérte az engedélyt autóbuszok járatására. Az autóbuszok, igazodva a vasúti menetrendhez, Mosonszentjánoson, Bősárkányon át közlekedtek Csornára és vissza Magyaróvárra. A Mosonra utazóknak nem kellett Hegyesha238