A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Bálint Sándor: Magyaróvár és Moson környékének közlekedése 1925-1950 között 223

lomba vonatozni, átszállni és Mosonban kiszáll­ni. Mintegy három órát takarítottak meg. Ez­zel egyidejűleg a magyaróvári Mudrony Andor­né bérautófuvarozó Lébény-Lébényszentmiklós (Mosonszentmiklós)-Sövényháza-Fehértó-Bazi vonalra kért és kapott vonalengedélyt. Autóbu­szaival a Győr-Hegyeshalom, Győr-Sopron vasútvonal közti területen az utolsó ,fehér fol­tot" szüntette meg, s teremtette meg a korszerű társasgépkocsi-közlekedést. Magyaróvárott, a képviselő-testületben újabb és újabb igényeket tolmácsoltak, fogalmaztak meg. Például elhangzott, minthogy a MÁV a győr-hegyeshalmi vonalon ritkán és nem a leg­megfelelőbb időben közlekedteti személyvo­natait, kérjen a város engedélyt a Magyar­óvár-Győr vonalra, és indítsa be menetrend szerinti járatait. Az utasok Hegyeshalom felé is kértek autóbusz-közlekedést. Az öt autóbusz közlekedésének megszerve­zése, az üzem fenntartása, az üzemvitellel kap­csolatos gondok megoldása egyre nagyobb ter­heket rótt Kováts Istvánra. A tanács javaslatára Sattlerék az 1928. június 17-én megtartott köz­gyűlésen az üzem ellenőrzésére, vezetésére au­tóbuszüzemi bizottságot szerveztek. E bizott­ságba választották: Miskolczy Elemér mérnö­köt, Vladár Endre akadémiai tanárt, továbbá dr. Koch Béla, dr. Drobilits Ernő, Kiss István, Drescher János, Wallisch Lénárd képviselő­testületi tagokat. A bizottság testületileg átvizsgálta az üzem addigi adminisztrációját, pénzkezelését, beszer­zéseit. Áttanulmányozta a rendőrségi és tanácsi jegyzőkönyvet az egyetlen autóbuszos bal­esetről: 1928. május 10-én a Posztman Károly vezette autóbuszuknak futott a 6 éves Gangl Mária, aki a fején sérült meg. Kórházi ápolásra nem szorult, csupán a homlokán nőtt egy púp és sérült meg a bőr. Ellenőrizték az első autóbusz nagyjavításának költségét. Megtudták, hogy a jármű 80 ezer kilométer futás után szorult nagy­javításra. Alvázát Stecker Autójavító üzemben generálozták, Kiss István asztalos hozta helyre a karosszéria favázát, Horváth József bádogos a lemezmunkát. Németh István lakatos a vasalá­sokat, Steiner István szíjgyártó az ülések kárpi­tozását, Kiss Mihály az üvegezést vállalta és javította ki. A Stefán József és fia cég fényezte a járművet. A felsoroltak mindegyike magyaróvári iparos, szaktudásukat városszerte ismerték ill. elismerték. A teljes munka 3500 pengőbe került. Az autóbuszüzem zárszámadását is átlapoz­ták, a könyvelés az 1927 évre 10 ezer pengő nyereséget mutatott. Nem sokkal később Magyaróvárott két híd is elkészült, átadták a forgalomnak a parki és az egyik Károly-ligeti hidat, de a már rég várt mo­son-máriakálnoki hidat is átadták a forgalom­nak, épültek a hídfőknél levő elvezető utak. Mo­sonszentjánosban két benzinkutat telepítettek, ugyanott motorfecskendőt (tűzoltóautót) vásá­roltak, így baj esetén nem kellett várni a ma­gyaróvári autóra. Magyaróvárott forgalomba ál­lították az új locsolóautót. A város környékén közlekedő uradalmi gazdasági vasutakat is kor­szerűsítették. Mauthner Henrik novákpusztai földbirtokos immár motorizált kisvasúttal szállí­totta termékeit a mosoni vasútállomásra: a főhercegi uradalom tulajdonában levő kis vas­utat lóvontatásúról gőzvontatásúra modernizál­ták. Látványosan fejlődött az egykori Mosón me­gye magyarországi területe. Minden remény megvolt arra, hogy az úthálózata is javul. Márci­us végén útjavító gépet mutattak be Nyúl falu­ban. Az eseményről a Mosonvármegye ezt írta: „Az első Magyar Gazdasági Gépgyár új szerke­zetű és tagadhatatlanul nagy gyakorlati je­lentőségű traktorgépet mutatott be, mely községi közlekedési utak javítására felette alkalmas... A gép alá egy erős vasfogas és vasgyalu van szerelve, melynek hivatása, hogy megfelelő gyors- és alkalmazható beállítással felhasogas­sa, illetve lefaragja az úttest javításra szoruló részét s egy a gép után kapcsolható henger a feltépett és elegyengetett részt kitűnően megtömi és lehengerli. A megjelentek elismerték a gép jövőjét s nagy munkaképességét s az a nézet alakult ki, hogy a mieinkhez hasonló városok­ban községekben, hol terméskő nincs és az utak csak gödörkavicssal javítható, nagy szolgálatot tenne néhány ilyen gép beszerzése. " 1928-ban heves vita és ellenségeskedés tá­madt Magyaróvár és Sopron között. A közleke­dési kormányzat jól látta, hogy a kelet-nyugati irányú közúti közlekedés Budapestről a dorog­győr-bécsi országúton bonyolódik le. Győrig 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom