A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Bálint Sándor: Magyaróvár és Moson környékének közlekedése 1925-1950 között 223

lomba vonatozni, átszállni és Mosonban kiszállni. Mintegy három órát takarítottak meg. Ezzel egyidejűleg a magyaróvári Mudrony Andorné bérautófuvarozó Lébény-Lébényszentmiklós (Mosonszentmiklós)-Sövényháza-Fehértó-Bazi vonalra kért és kapott vonalengedélyt. Autóbuszaival a Győr-Hegyeshalom, Győr-Sopron vasútvonal közti területen az utolsó ,fehér foltot" szüntette meg, s teremtette meg a korszerű társasgépkocsi-közlekedést. Magyaróvárott, a képviselő-testületben újabb és újabb igényeket tolmácsoltak, fogalmaztak meg. Például elhangzott, minthogy a MÁV a győr-hegyeshalmi vonalon ritkán és nem a legmegfelelőbb időben közlekedteti személyvonatait, kérjen a város engedélyt a Magyaróvár-Győr vonalra, és indítsa be menetrend szerinti járatait. Az utasok Hegyeshalom felé is kértek autóbusz-közlekedést. Az öt autóbusz közlekedésének megszervezése, az üzem fenntartása, az üzemvitellel kapcsolatos gondok megoldása egyre nagyobb terheket rótt Kováts Istvánra. A tanács javaslatára Sattlerék az 1928. június 17-én megtartott közgyűlésen az üzem ellenőrzésére, vezetésére autóbuszüzemi bizottságot szerveztek. E bizottságba választották: Miskolczy Elemér mérnököt, Vladár Endre akadémiai tanárt, továbbá dr. Koch Béla, dr. Drobilits Ernő, Kiss István, Drescher János, Wallisch Lénárd képviselőtestületi tagokat. A bizottság testületileg átvizsgálta az üzem addigi adminisztrációját, pénzkezelését, beszerzéseit. Áttanulmányozta a rendőrségi és tanácsi jegyzőkönyvet az egyetlen autóbuszos balesetről: 1928. május 10-én a Posztman Károly vezette autóbuszuknak futott a 6 éves Gangl Mária, aki a fején sérült meg. Kórházi ápolásra nem szorult, csupán a homlokán nőtt egy púp és sérült meg a bőr. Ellenőrizték az első autóbusz nagyjavításának költségét. Megtudták, hogy a jármű 80 ezer kilométer futás után szorult nagyjavításra. Alvázát Stecker Autójavító üzemben generálozták, Kiss István asztalos hozta helyre a karosszéria favázát, Horváth József bádogos a lemezmunkát. Németh István lakatos a vasalásokat, Steiner István szíjgyártó az ülések kárpitozását, Kiss Mihály az üvegezést vállalta és javította ki. A Stefán József és fia cég fényezte a járművet. A felsoroltak mindegyike magyaróvári iparos, szaktudásukat városszerte ismerték ill. elismerték. A teljes munka 3500 pengőbe került. Az autóbuszüzem zárszámadását is átlapozták, a könyvelés az 1927 évre 10 ezer pengő nyereséget mutatott. Nem sokkal később Magyaróvárott két híd is elkészült, átadták a forgalomnak a parki és az egyik Károly-ligeti hidat, de a már rég várt moson-máriakálnoki hidat is átadták a forgalomnak, épültek a hídfőknél levő elvezető utak. Mosonszentjánosban két benzinkutat telepítettek, ugyanott motorfecskendőt (tűzoltóautót) vásároltak, így baj esetén nem kellett várni a magyaróvári autóra. Magyaróvárott forgalomba állították az új locsolóautót. A város környékén közlekedő uradalmi gazdasági vasutakat is korszerűsítették. Mauthner Henrik novákpusztai földbirtokos immár motorizált kisvasúttal szállította termékeit a mosoni vasútállomásra: a főhercegi uradalom tulajdonában levő kis vasutat lóvontatásúról gőzvontatásúra modernizálták. Látványosan fejlődött az egykori Mosón megye magyarországi területe. Minden remény megvolt arra, hogy az úthálózata is javul. Március végén útjavító gépet mutattak be Nyúl faluban. Az eseményről a Mosonvármegye ezt írta: „Az első Magyar Gazdasági Gépgyár új szerkezetű és tagadhatatlanul nagy gyakorlati jelentőségű traktorgépet mutatott be, mely községi közlekedési utak javítására felette alkalmas... A gép alá egy erős vasfogas és vasgyalu van szerelve, melynek hivatása, hogy megfelelő gyors- és alkalmazható beállítással felhasogassa, illetve lefaragja az úttest javításra szoruló részét s egy a gép után kapcsolható henger a feltépett és elegyengetett részt kitűnően megtömi és lehengerli. A megjelentek elismerték a gép jövőjét s nagy munkaképességét s az a nézet alakult ki, hogy a mieinkhez hasonló városokban községekben, hol terméskő nincs és az utak csak gödörkavicssal javítható, nagy szolgálatot tenne néhány ilyen gép beszerzése. " 1928-ban heves vita és ellenségeskedés támadt Magyaróvár és Sopron között. A közlekedési kormányzat jól látta, hogy a kelet-nyugati irányú közúti közlekedés Budapestről a doroggyőr-bécsi országúton bonyolódik le. Győrig 239