A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

postakocsik, személyzet. Magántársaságok és parasz­ti gazdaságok („gyorsparaszt") fuvarozási tevékeny­sége. Fuvaros céhek és társulatok. Az árufuvarozás fő cikkei és útirányai. A közúti és vízi fuvarozás kapcso­latai, központjai a Duna és Tisza mentén. A fiumei áruforgalom. 3.6. A 48-as javaslat Széchenyi a Helytartótanács közlekedési osztályának élén. A „Javaslata magyar közlekedési ügy rendezé­séről" általános elvei és közúti része. Az 1848. évi XXX. te. 3.7. A közúti közlekedés a szabadságharc idején Hadi és polgári forgalom. Háborús károk. 4. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MAGYARORSZÁGON AZ OSZTRÁK KÖZIGAZGATÁS IDŐSZAKÁBAN (1849­1866) (4 ív) 4.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Az osztrák közigazgatás magyarországi szervezete, az ország új területi felosztása. 4.2. Út- és hídépítés Bécs közúti politikája. A birodalmi úthálózat kialakí­tása. Állami, országos és községi utak. Közúti kap­csolatok a fejlődő vasúthálózattal és a kikötőkkel. Or­szágos útalap. Az állami útépítési és -fenntartó szer­vezetek kialakítása és tevékenysége. Az út- és hídépí­tési, -fenntartási technológia fejlődése. Építési anya­gok. Kőbányák. 4.3. Járművek A céhes ipar válsága, az ipartársulatok létrejötte. Az első európai színvonalú hazai kocsigyár; Kölber test­vérek. Kocsigyártó iparunk általános jellemzése az iparmű-kiállítások tükrében. Gyártmányaik. Kocsi­és lóállomány. 4.4. Személy- és áruszállítás Postajáratok és szerepük a személy- és áruszállítás­ban a vasút és a gőzhajózás mellett. A közúti sze­mély- és áruszállítás formái, szervezetei, fő irányai. Mennyiségi és minőségi jellemzők. 4.5. Szakszemélyzet A képzetlen jobbágyi robotmunkát szakmunka váltja fel. Mérnökök, útmesterek, szakképzett útkaparók az útépítésben és -fenntartásban; életmódjuk. A kocsi­gyártás mesterei, szakmunkásai; életmódjuk. 5. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE A KIEGYE­ZÉSTŐL A SZÁZADFORDULÓIG (1867-1900) (5 ív) 5.1. Politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában a kiegyezéstől a század végéig. 5.2. Hálózat, út- és hídépítés A közúthálózat fejlesztése a vasút fejlődése idején. Az Alföld úthálózatának kialakulása. Utak és hidak állami kezelésbe vétele. Az útügyi igazgatás fej­lődése. Az 1890. évi I. te. Az útépítési és -fenntartási technológia, az útburkolatok (természetes aszfalt) fejlődése. 5.3. Fogatolt járművek A kocsiépítés és -gyártás fejlődése, személyszállító, áruszállító (társzekér) és kubikos járművek. Jármű- és lóállomány. 5.4. Személy- és áruszállítás A postajáratok visszafejlődése. A közúti közlekedés helyzete és szerepe a magyar közlekedési rendszer­ben a vasút és a gőzhajózás mellett. A közúti sze­mély- és áruszállítás mennyisége és minősége. A köz­úti (fogatolt) forgalom szabályozása. 5.5. Szakképzés, életmód A mérnökképzés fejlődése és szerepe. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. A közép- és alsó fokú képzés. Útépítők, -fenntartók életmódja. A fuvarozó­és szállítómunkások életmódja. 6. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE A SZÁZAD­FORDULÓTÓL A TRIANONI BÉKÉIG (1900-1920) (7 ív) 6.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Magyar­országon a Monarchia keretében az első világháború előtt. 6.2. Út- és hídépítés Az 1904. évi XIV. te. és az 1908. évi úttörvényjavas­lat. Útalapok felhasználása. Törvényhatósági utak ál­lami kezelésben. Az út- és hídépítés technológiai fejlődése. Útépítő gépek, ezek hazai tervezése és gyártása. A közúthálózat mennyiségi és minőségi adatai az első világháború előtt. 6.3. A fogatolt járművek A kocsiépítés és -gyártás az első világháború előtt. A járműállomány összetétele, jellegzetességei. Lóállo­mány. 6.4. A gépjármű megjelenése Gőzkocsik, gőzomnibuszok. A benzin-, gáz- és olaj­motorok kifejlődése: Ottó, Benz, Daimler, Diesel. A nemzetközi gépjárműtechnika és -közlekedés kezde­tei. 6.5. A hazai gépjármű-közlekedés kezdetei Az első autók Magyarországon. A magyar műszaki alkotók (Csonka, Bánki, Hóra, Szám, Böszörményi stb.). Az autóipar és -kereskedelem hazai kialakulása. Iparpolitika, ipartörvény. Autók, autóbuszok, motor­kerékpárok, teherautók főbb típusai, mennyisége. Benzinkutak, garázsok. A Magyar Automobil Club. Autóturizmus, sport. 6.6. Személy- és áruszállítás Az autóbusz-közlekedés megindulása. A teherautó­fuvarozás kezdetei. A fogatolt és a gépjármű­közlekedés teljesítményei az első világháború előtt. A gépjármű-közlekedés országos szabályozása. 6.7. A közúti közlekedés dolgozói A kocsigyártó ipar, valamint a fuvarozó- és szállító­munkások élet- és munkakörülményei, szervezkedé­sük. A sofőrképzés. Az autóipari dolgozók és a gép­kocsivezetők helyzete az első világháború előtt. 6.8. A közúti közlekedés az első világháborúban A hadi forgalom. A járműpark mozgósítása. Az autó­ipar átalakulása. A háborús teljesítmények és veszte­ségek. 6.9. A Tanácsköztársaság időszaka 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom