A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

2. sz. melléklet A magyar közlekedés története (Részletes tematika) I. kötet. Közúti közlekedés II. kötet. Vízi közlekedés III. kötet. Vasúti közlekedés IV. kötet. Légi közlekedés V. kötet. Városi közlekedés 55 ív 50 ív 70 ív 35 ív 40 ív 250 ív I. kötet. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS (55 ív) Í.A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MAGYARORSZÁGON A 18. SZÁZAD ELEJÉIG (2 ív) 1.1. A rómaiak kora Pannónia és Dácia politikai és gazdasági helyzete. A provinciák úthálózata. Út- és hídépítés, -fenntartás szervezete és technikája. Római és barbár fogatolt járművek. Katonai és polgári forgalom a provinciákban. A cursus publicus. Az utazás és szállítás jellemzői. Közlekedés a Barbaricumon át. 1.2. A honfoglalástól a mohácsi vészig A településhálózat kialakulása. A kereskedelem fejlődése. A vámrendszer és az útkényszer. A tatárjárás és következményei. Bányavárosok. Alföldi lápok. Úthálózat Mohács előtt. Hadi, kereskedelmi és postautak, kő- és fahidak. A honfoglalás kori és a középkori járműfajtik. Az utazás és áruszállítás jellemzői. A postaszolgálat megjelenése. A kocs-i kocsi. 1.3. A török hódoltság korszaka A török megszállás következményei. Főbb török vonulási irányok, utak, hadihidak. Járművek a Felvidéken, Erdélyben és a Hódoltságban. Kereskedelem, személy- és áruszállítás a három országrészben és közöttük. Változások Buda visszafoglalása után (1686-1700). 2. A MAGYAR KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A 18. SZÁZADBAN (2 ív) 2.1. 2.2. A korszak politikai, társadalmi és gazdasági jellemzése Az újjáépítés, a telepítés hatása a kereskedelemre és a közlekedésre 1711 után. Úthálózat-építés Az út- és hídépítés fejlődése külföldön és hazánkban. Az úthálózat állapota és minőségi jellemzése; különbségek az országon belül. Kereskedelmi és postautak, a megyék és nagybirtokok út- és hídépítési tevékenysége. Nevezetes utak (József, Károly stb. út). 2.3. Magyar kocsik Magyar kocsigyártó műhelyek, céhek és központok. Járműtípusok a személy- és áruszállításra. Tájjellegű járművek. 2.4. A közüti forgalom A személy- és áruszállítás megélénkülése, fő irányai. A postajáratok újjászervezése Mária Terézia uralkodása alatt. 2.5. Szakképzés A katonai mérnök-iskolák és munkáik. Az Institutum Geometricum. A bányaakadémiák mérnökképzése. A munkaerő az útépítésben és -fenntartásban. 2.6. Az 1790. évi országgyűlés Az országgyűlés javaslatai. A helytartótanács közlekedési működése, tervezetei. 3. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSÜNK A REFORMKORBAN (1800-1849) (4 ív) 3.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Magyarországon a Habsburg Birodalom keretében a 19. század elején. 3.2. Közlekedési viszonyok az évszázad elején Hajózó utak, hajók és vízi forgalom a gőzhajózás kifejlődése előtt és után. A közúti közlekedés nemzetközi és hazai színvonala. A reformkor közlekedési célkitűzései. Az 1825/27. évi pozsonyi országgyűlés közlekedési javaslata. Széchenyi közlekedési kezdeményezései. 3.3. Közúthálózat Az útépítés és -fenntartás rendszere, a robotmunka szervezete és technológiája. Hidak és hídépítés. Révek. A Lánchíd-akció. Az 1836. évi XXV. te. Az útvámrendszer. Törekvések az úthálózat fejlesztésére. Vármegyei útipénztárak. Az úthálózat fejlődése (Lujza út, Széchenyi út). Jellemző pályaszerkezetek. 3.4. Járművek Járműgyártás a céhes ipar keretei közt. A kocsigyártó mesterségek. Az első manufaktúrák (Müller, Kölber stb.). Falusi szekérépítő központok. A kocsiszerkezetek fejlődése. Fogatolt járműtípusok: városi és úri fogatok, tájjellegű kocsiszekerek. Kocsi- és lóállomány. 3.5. Személy- és áruszállítás Postajáratok fajtái, hálózata; menetrend, díjszabás; 389