A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359
lekedés másfél évszázadáról. A tudományos munkatársak 23 önálló fejezetek szerzőiként az első kötet 28 %-át, a második kötet 21 %-át írták. Társszerzőként 5 és 8 %-os volt a részvételük, tehát a történeti feldolgozó részek több, mint harmada múzeumi kutató munkán alapult. A mű - annak ellenére, hogy vállalati kiadvány - tudományos igényű hézagpótló alkotás, amelynek idegennyelvű megjelentetése nemzetközi elismerést is szerezhetett volna mind a kiadónak, mind a népes szerzői gárdának. Az átfogó és általánosabb munkák közé soroltuk az úthálózat és a településfejlődés összefüggéseit feltáró kutatást 24 , valamint az évtized végén „A közlekedés helyzete és a közlekedéspolitika Közép- és Kelet-Európa országaiban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után " címen indított új témakört, amelynek első eredménye Magyarország Trianon utáni közlekedésének részfeldolgozása 25 . Végül szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a korábbi másfél évtized gyakorlatának folytatásaként kézikönyvek, lexikonok, kisenciklopédiák közlekedéstörténeti vonatkozású szócikkeinek és fejezeteinek a megírásához továbbra is hozzájárultunk. Rátérve a közlekedési szakágak történeti kutatásainak részleteire, a gyűjteményi besorolás rendjében haladunk. Az út-hidépítés, a közúthálózat történetének feldolgozását a témakörök váltása és a hosszú távra tervezett témák kiválasztása jellemezte a tárgyalt évtizedben. Az 1970-es évek végéig egy-egy korszak (pl. a török kiűzését követő időszak) és a kiemelkedő jelentőségű utak (um. Ludovica, Karolina és József út) történetének feldolgozása folyt, majd ezt követte a gyűjteményfejlesztés fő vonalainak meghatározása és az ehhez kapcsolódó intenzív gyűjtés 26 . 23 L. Bálint Sándor, dr. Bíró József, dr. Eperjesi László, Kócziánnédr. Szentpéteri Erzsébet, dr. Medveczki Ágnes, PetrikOttó. M L. dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései, az Ipoly és a Tárna között. A honfoglalástól a 19. század közepéig. VIII. Évkönyv. 131-177. p. M L. dr. Eperjesi László tanulmányát jelen évkönyv II. részében. 26 Szabó László: A közúti gyűjtemény fejlődése 1975-1982. VI. Évkönyv. 79-94. p. A hosszú távra tervezett kutatások témái térben és időben meglehetősen különbözőek, és valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy az anyaggyűjtésen kívül ez a munka jelentősebb publikációt nem eredményezett. {„Római kori utak, hidak", „Közlekedés a régészet tükrében ", a megyei hidak közül a „ Nógrád és Békés megyei hidak története ".) A római kori anyag és a régészettel kapcsolatos kutatás elsősorban a közúti közlekedési állandó kiállítás forgatókönyvének vonatkozó fejezeteiben hasznosult. A hazai hidak feldolgozása kéziratban külső kutatók munkájaként átfogóan elkészült 27 , múzeumon belüli eredmény a Kossuth híd történetének 28 megírása volt. A világ nevezetes hídjairól önálló kiadvány jelent meg 29 . A hídtörténet művelése az 1980-as évek végén kapott újabb lendületet, amikor megkezdődött a „ Hidak a Dunán" című nemzetközi konferencia előkészítése. 30 A már említettek mellett a következő témák sorolhatók még e szakághoz: közúti irány- és távolságjelzők története; az út-, híd- és révvámok története, az útlevél története stb. Ezeket azok a múzeumi munkatársak kutatták és publikálták 31 , akik tudományos munkájukat több területre is kiterjesztették gyűjteménykezelői munkájuk következményeként. Az útépítés, a közúthálózat kutatási területén még egy nagyobb lélegzetű témavállalás érdemel figyelmet. Általában a technikatörténet mostoha területe a tárgyakra koncentrálódó átfogó témák kutatása. Ezért fontos a várható feldolgozás „A műszerkészítés a budapesti tudományegyetemen" címen, amely 1988-tól szerepel a tudományos kutatási tervben. 21 Hargitai Jenő: „A magyarországi hidak története". Adatlapgyűjtemény (kézirat), 1987-1991. Közlekedési Múzeum, ad. 384/1991. (1-9. köt., 3532 lap, 2042 hídleírás) 2i Petrik Ottó: A Kossuth-híd története. VI. Évkönyv. 615-636. p. 29 dr. Jasinszky István: A világ nevezetes hidjai. Kolibri könyvek, Móra Kiadó, Bp., 1987. 64. p. 30 L. jelen évkönyvünk I. részében Katona András tanulmányát. "Pl. dr. Dienes Istvánné: Az útlevél hazai történetéből. VIII. Évkönyv 177-234. p. dr. Frisnyák Zsuzsanna: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853-1890) 242270. p. 372
