A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

2. táblázat Mozdonyok Személy- Szalon- Posta-és málhás kocsik TeherA háború végén, azaz 1918. évi november hó 1.-én a magyar állam vasutai a következő gördülő anyag felett rendelkeztek 4.949 8.718 74 3.537 105.837 A szerb, horvát, szlovén és cseh csapatok által megszállt területeken, a román határtól a Tiszáig, a fegyverszüneti szerződés értelmében visszahagyott és a megszálló csapatoknak átadott, valamint hiányzó felszerelés Részünké megmaradt tehát A román megszálló csapatok által jogtalanul elvitt felszerelés számokban és százaié- / kokban lA magyar állam vasutai ennélfogva jelenleg csak a következő gördülőanyaggal ren- 1.549 2.284 9 746 18.010 delkeznek Viszonyítva az 1918. évi november hó 1.-én kimutatott felszereléshez 31% 18% 12% 21% 17% 2.231 4.856 1 2.264 47.856 2.718 3.862 73 1.273 57.981 1.169 1.578 64 527 39.971 43% 41% 88% 4% 69% jegyzék 4. mellékletében („A közlekedésre vonatkozó általános észrevételek") sötét képet festett a magyar vasúti gördülőállományról. „ Sivárnak mutatkozik a magyar vasutaknak mai és jövő helyzete a fölszerelés tekintetében is. Nevezetesen a magyar államvasutak mozdonyparkjából, amely leltári állag szerint jelenleg még 33261.-rangú, 1545 ll.-rangú és 78

IIIrangú mozdonyból állana, különösen a megszálló román csapatok rekvirálásai folytán ma mindössze csak 436 I.-rangú és 200 Il.-rangú üzemképes mozdony áll rendelkezésre. A magyar államvasutak ezenfelül még birtokában levő 6941.-rangú, 359 ll.-rangú és 4 darab IIIrangú mozdony oly nagymérvű javítást igényel, hogy azok üzemképessé tételére a mai anyaghiány mellett hosszú ideig számítani sem lehet. Az elvitt mozdonyok... mind újabb típusú, újabb szállítású, nagy teljesítményű gépek, úgy, hogy a magyar államvasutaknak a fővonalakon való szolgálat ellátására alkalmas gépük alig maradt. Még kedvezőtlenebbül alakul a magyar államvasutak helyzete a kocsipark tekintetében, amennyiben 8842 személykocsijából már alig 2200 darab, 105 339 teherkocsijából alig 19000 és 3556 kalauz- és podgyászkocsijából már csak 700 darab áll rendelkezésre, amelyek közül a személykocsiknak 70%-a, a teherkocsiknak mintegy 25%-a, és a kalauz- és postakocsiknak kereken 50%-a igényel olymérvű javítást, amely, az említett anyaghiányra való tekintettel, ma nem eszközölnek".

49 A jegyzék felhívja a figyelmet, hogy az V. számú jegyzékben felsorolt adatokkal szemben mutatkozó eltérés onnan ered, hogy Szeged állomásnak időközben történt visszaadása következtében a járműpark kismértékben gyarapodott. A Magyar Államvasutak 1920 elején valójában nem tudta pontosan, hogy mennyi vasúti gördülőanyaga veszett el, és mennyi maradt Magyarország területén. A béketárgyalások előkészítő anyagában található összeállítás („ Melléklet a bevezetéshez a járműparkra vonatkozólag") őszintén és viszonylag pontosan tárta fel a helyzetet. „Arra nézve, hogy Magyarországot megszállva tartó román és szerb csapatok kezébe az előrenyomulás alkalmával mennyi vasúti kocsi jutott, pontos feljegyzéseink nincsenek, mert kocsirovancsolások megtartására sem idő, sem 9 A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 188. p. 161