A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

Budapesten, Huszár Károly miniszterelnök és Horthy Miklós fővezér jelenlétében vitatta meg. Azt vizsgálták, hogy a magyar békefeltételek mennyiben azonosak, illetve miben térnek el a Saint-Germainben aláírt osztrák békeszerződés szövegétől. Apponyi Albert, a békeküldöttség elnöke és Teleki Pál főmegbízott tájékoztatója után Popovics Sándor főmegbízott adta kormányszintű értékelését a békeszerződés-tervezet vasúti vonatkozásainak. „A gazdasági, felelősségi és pénzügyi rendelkezések nagyrészt azonosak az általunk jól ismert osztrák békeszerződéseivel. Az az eltérés, amely a dolog természetéből következik, igen csekély. Elsősorban, amely a jóvátételre vonatkozik.... Új rendelkezések vannak a vasúti forgalomra vonatkozólag. A területünkön átfutó vasútvonalak a szomszédos államok vonalai meghosszabbításaként tekintetnek, úgy, hogy átfutó vonalainkon a szomszédos államok minden megvámolás, illetőleg átrakodás nélkül szállíthatnak. "

7 Lers Vilmos főmegbízott tájékoztatója és értékelése egyértelműen azt bizonyítja, hogy a magyar kormány és a magyar békeküldöttség tudatában volt: a trianoni határok kialakításában jelentős és talán döntő szerepet játszott a szomszédos új államoknak a számukra szükséges vagy fontos vasútvonalaink megszerzésére vonatkozó igénye. „Ami a vasútipeage-határozmányokat illeti, melyekkel a szerződés vasúti része bennünket megterhel, ezeknek a keserűen vigasztaló oldala az, legalább is nem tette reá az Entente olyan vonalakra, illetőleg területsávokra a kezét, amelyeken a kérdéses vonalak is jutnak. Mert hát bizony igen sokhelyütt előfordult, hogy éppen csak az ellenségeinknek szükséges vagy hasznos vasútvonalak kedvéért vagy forgalmi gócpontok birtoklása érdekben vonták meg a határokat, ahogy éppen tették. E szóbanforgó peage-vonalak iránya, időtartama és a kívánságok hordereje a következő: A Csata-losonci vonalon 15 évre, a Nagyszalonta-Kisjenő-aradi vonalon 10 évre, a Kotor-Alsodomboru-barcsi vonalon, valamint Pozsony és Fiume között; 7 A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. Bp., 1921. XI. p. A magyar békeküldöttség 1920. január 21-én délután 6 órakor, a Külügyminisztérium épületében tartott ülésének jegyzőkönyve. még pedig egyrészt Sopron-Szombathelyen át, másrészt Hegyeshalom-Hegyfalu-ZalabérZalaszentivány-Prágerhofon át korlátlan időtartamra kívánják a peage-jogot és végül kívánják azt is, hogy amennyiben Cseh-Szlovákia állam 5 éven belül arra vonatkozólag óhaját kifejezi, a Magyar Állam tartozik a pozsony-nagykanizsai vonalat megerősíteni... A magunk részéről bár e pillanatban, ezen ülésben ellenjavaslatok szövegezésének helye nincs, természetesen szintén peage-okat fogunk kívánni, melyek a mi hasznunkra lesznek, nem is szólva a már korábban eltökélt és szívósan képviselni szándékoltfiumei útirányt illető peage-kívánságunkról. "

8 A Kereskedelemügyi Minisztériumban a vasúti kérdésekkel foglalkozó szakértők, akik korábban már alaposan tanulmányozták a Németországgal és Ausztriával megkötött békeszerződések szövegét, most már minden egyes pontot konkrétan összehasonlítva az osztrák békeszerződésben és a magyar békeszerződés-tervezetben, szintén megállapították: „A magyar békeszerződés vasúti vonatkozású határozmányai általában megegyeznek az osztrák békeszerződésnek korrespendáló és általunk az eddigi tárgyalás alapjául vett határozmányokkal. "

9 Az eltérések a már {Lers Vilmos által is) említett peage-vonalak vonatkozásában mutatkoztak. Ez egyben azt jelentette, hogy a Kereskedelemügyi Minisztériumban az 1919. október-december folyamán elvégzett béke-előkészítő munkálatok eredményeként a békeszerződés-tervezetre adható vagy adandó válasz, általánosságban és részleteiben is, gyakorlatilag készen állt a Neuilly-be 1920. február 11-én visszatért magyar békeküldöttség számára. A „Gazdaságforgalmi kérdések" című XXVII. számú válaszjegyzéket 1920. február 20-án adta át a magyar békeküldöttség a békekonferencia elnökének címezve. „Azoknak a megjegyzéseknek folytatásaképen, amelyeket a Magyar Békeküldöttség az Entente békeföltételeire tett, tisztelettel átnyújtjuk ezt a XXVIJ. számú jegyzéket, amelyhez 7 melléklet van csatolva. A mellékletekben a követ8

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. XII. p. 9

KM Arch. - Béketárgyalási anyag. 146