A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

kező kérdésekre tesszük meg észrevételeinket: Európa némely államaira vonatkozó politikai határozmányok (III. rész. 70-78. cikk); magyar érdekek Európán kívül (V. rész, 82., 89., 94., 98., cikk); gazdasági határozmányok (X. rész, 200-227. cikk); vasutak, távbeszélő- és távíróforgalom, a hajózás általában (268-273. és 294-314 cikk); azonkívül: a hajózás szabadsága és a Duna nemzetközivé tétele (274-283. és 285-293. cikk). Ehhez járul egy emlékirat, amely a magyar kereskedelmi tengerészeire és a folyami hajózásra vonatkozik (VIII. rész. III. melléklet és XII. rész, 284. cikk) és egy másik, amely a kikötők használatának biztosítékairól szól. "

10 A magyar békeküldöttség a békeszerződéstervezet vasutakra és hajózásra vonatkozó rendelkezéseit Magyarország számára általánosságban súlyosnak tartotta: „...ezek Magyarország jövőjének képét a közlekedésügy szempontjából teljesen komorrá teszik, amennyiben az ország gazdasági, kereskedelmi és ipari életének fejlesztésére és fenntartására szükséges legfontosabb eszközöknek, a vasútnak és hajónak a magyar gazdasági és társadalmi célokra való hathatós használatát a rendelkezések úgyszólván lehetetlenné tennék. "

n A vasúthálózat jelentős részének elvétele, valamint „ a legyengült forgalmi eszközök... idegen érdekek szolgálatába állítása" akadályozza Magyarország gazdasági életének fellendülését. „A magyar küldöttség úgy véli, hogy az emberiességnek és gazdasági érdekeknek a közlekedésügy terén is mérsékelniök kell a győzők hatalmának alkalmazását... a szerződéstervezet rendelkezései azonban ezzel ellenkező kiindulópontra engednek következtetni. "

n A magyar békeküldöttség ennek okát abban látta, hogy „ a Magyarországra reárovandó terhek és kötelezettségek megszabásában nem vétettek figyelembe a magyarság sajátos viszonyai" és az ország teherbíró képessége. Olyan súlyos rendelkezéseket vettek bele a békeszerződésbe, „ amelyek Németország viszonyaihoz és erejéhez voltak mérve, s amelyek messze meghaladják a számánál, vagyoni 10

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 159. p. "A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 187. p. 12

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 187. p. helyzeténél fogva kevésbé teherbíró Magyarország teljesítő képességét. "

13 A XXVII. jegyzék „A közlekedésre vonatkozó általános észrevételek" című 4. számú melléklete Magyarország vasúti közlekedése vonatkozásában a gazdasági integritás, pontosabban az ország vasúti közlekedése integritásának elvét képviselte és próbálta bizonyítani. „Magyarország vasúti hálózatának... térképéből kitűnik, hogy ez a hálózat céltudatosan aképpen fejlesztetett ki, hogy a fővárosból mint gazdasági és forgalmi központból kiinduló fővonalak és ezek elágazásai mindazokat a gazdasági gócpontokat érintették, amelyeknek a fővárossal való kölcsönhatása kívánatosnak mutatkozott. A fővárost nem érintő, tranzverzális vonalak pedig részben szintén a főbb gazdasági gócpontok összeköttetését célozták, részben pedig arra szolgáltak, hogy a fővárost nem illető forgalom lehetőleg rövid úton juthasson rendeltetési helyére. Úgy a fővárosból kiinduló, mint a tranzverzális vonalakat emellett úgy vezették, hogy azokkal az idegen piacok között közvetítendő nemzetközi forgalom is előnyösen lebonyolítható, amihez még hozzájárul, hogy az egységes vezetés, gazdaságos kezelés és közös vasútigazgatás alatt álló hosszú vonalakon alkalmazott egységes díjszámítás olcsó szállítás lehetőségét is nyújtotta. Példaként felemlítendő a csacza-zsolna-budapest-predeáli (1116 km), a verciorova-fiumei (987 km) és a fiumebudapest-beszkidi vonal (1055 km). Ezzel szemben a jövő Magyarországra nézve megállapítani szándékolt... határok a magyar vasúthálózat olymérvü megcsonkítását vonnák maguk után, hogy az eddig szem előtt tartott célokat a jövőben nem szolgálhatnak és sem gazdasági, sem jövedelmezési szempontból nem tehetnek eleget feladatuknak... A határvonalaknak a tervezett módon, Magyarország és a közforgalom érdekeinek mellőzésével való megvonása még azzal a következménnyel is járna, hogy a fontos vasúti gócpontok Magyarország határain kívül jutnának, a fővárosból kiinduló vonalak kettémetszetnének, nagy részben pedig l3

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 187. p. 147