A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

A békeszerződés vasúti határozmányai a 294. cikkel kezdődtek, amely általánosságban biztosította Magyarország számára az átmenet szabadságát az Adriai-tengerhez. Valamennyi többi cikk valamire kötelezi Magyarországot. A nemzetközi szállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta a 295. cikk, amely a győztes hatalmak számára biztosította a paritás és legnagyobb kedvezmény elvét a magyar vasutakon. A 296. cikkben Magyarország kötelezettséget vállalt a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmények fenntartására, illetve jövőbeni elfogadására. A 297-299. cikkek a közvetlen menetjegyekről, vonatokról és vasúti kocsikról, valamint a kivándorlók szállításával kapcsolatos díjszabásokról rendelkeztek. A 300. cikk a vasúti kocsik besorolhatóságának biztosítását és megfelelő fékrendszer alkalmazását írta elő. A vasúti vonalak átengedéséről és a vasúti anyag elosztásáról rendelkezett a 301. cikk. A 302. cikk „ egyes vasúti vonalakra vonatkozó rendelkeze's "-eket tartalmazott. Vonatjáratási jogot biztosított Csehszlovákiának a csata-losonci vonalon és Románia részére a Nagyszalontát Araddal és Kisjenővel Békéscsabán át összekötő vonalon. Hasonló jogokat biztosított Csehszlovákia számára a 206. cikk, nevezetesen vonatjáratási jogot: 1. Pozsonyból Fiúméba Sopronon, Szombathelyen és Murakeresztúron keresztül és a Murakeresztúrtól Pragerhofig vezető elágazáson át; 2. Pozsonyból Fiúméba Hegyeshalom-Csorna-Hegyfalu-Zalabér-Zalaszentiván Murakeresztúron keresztül és a hegyfaluszombathelyi, valamint a murakeresztúrpragerhofi elágazáson át. A 303. cikk a golai pályaudvar és a kotorbarcsi vasút üzemi rendjének szabályozását írta elő. A 302. cikk 4. bekezdése az új határállomások azonos feltételek melletti létesítését és üzemeltetését követeli meg. A 304. cikk a több állam területén fekvő hálózattal rendelkező magánvasutakkal foglalkozott. A cikk biztosította, hogy a magántársasági vasutak is részesei lesznek az érdekelt államok közötti megegyezésnek. Ha a megegyezés részben vagy egészében sikertelen lenne, ez esetben a vitás kérdésekben a Népszövetség döntőbírósága az illetékes. A 305. cikk szerint Magyarország a békeszerződés életbelépésétől számított öt éven belül Csehszlovákia esetleges kívánságára megjavítja a Pozsony-Nagykanizsa vonalat. A győztes hatalmak kívánságára bizonyos esetekben katonai csapatok, muníció- és élelmiszer-szállításra vállalt kötelezettséget Magyarország a 308. cikkben. A 309. cikkben Magyarország biztosította a távírók és telefonok nemzetközi átmenő forgalmának szabadságát. A 310. cikk szerint Csehszlovákia kívánságára közvetlen távíró- és távbeszélővonalak létesítendők magyar területen. A 311. cikk előírta, hogy a békeszerződés XII. része vonatkozásában felmerülő vitás kérdések elintézésének módját a Népszövetség állapítja meg. A Népszövetség bármikor indítványozhatja a XII. rész állandó érvényű igazgatási szabályozást tartalmazó cikkeinek felülvizsgálatát, bizonyos rendelkezéseket ő maga bármikor felülvizsgálhat (312. cikk). A 313. cikk kimondta, hogy a Békeszerződésben a Monarchia utódállamai vagy más államok részére biztosított kedvezmények a viszonosság megadása nélkül csak 3 évig érvényesek. A 3 évi határidőt a Népszövetség Tanácsa meghosszabbíthatja. A 314. cikk Magyarországot a nemzetközi általános forgalmi egyezmények elfogadására kötelezte, amelyeket a békeszerződés életbelépésétől számított 5 év alatt netán kötni fognak.

6 * Az antant 1920. január 15-én átadott békefeltételeit a magyar békeküldöttség január 21-én 6

1921. XXXIII. te. - A Trianonban kötött békeszerződés. Magyar Törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. Bp. 1922. Franklin Társulat kiadása. 197-327. p. - A XII. fejezeten kívül a békeszerződés más cikkei is érintettek vasúti kérdéseket, többnyire közvetett módon, mint például Magyarország jóvátételi kötelezettségére vonatkozó határozatok. A békeszerződés 38. cikke kötelezte Magyarországot, hogy „...háromhavi határidőn belül visszaadja Olaszországnak az olasz vasutak tulajdonába tartozó mindazokat a vasúti kocsikat, amelyek a háború kezdete előtt Ausztriába kerültek s jelenleg Magyarországon vannak. " Olaszország a Monarchiának 1915. május 23-án üzent hadat, így a világháború kitörése után Olaszország és Ausztria között még hónapokig fennállott a vasúti forgalom. Az olasz hadüzenet bekövetkeztekor nagyobb számú vasúti kocsi rekedt Ausztriában. Magyar területen olasz kocsi viszont nem maradt. 145