A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

1. A gazdasági integritás vasúti előfeltételei; 2. Az ellenséges kézbe került vasúti anyag visszaadása; 3. Vasúti károk a megszállott magyar területeken; 4. Nemzetközi egyezmény a vasúti személyforgalomra; 5. Paritásos díjszabási elbánás az áruforgalomra; 6. Nemzetközi egyezmény a vasúti áruforgalomra; 7. A nemzetközi forgalom zavartalansága; 8. Négyes egyezmény. Szerb vasúti egyezmény; 9. Tengeri kikötőhöz vezető út. Fiume; 10. Nemzetközi vasúti egységesség; 11. Közvetlen vonatcsatlakozások; 12. Nemzetközi érintkezési nyelv a vasutaknál; 13. Vasútépítési és üzemi anyagok beszerzése; 14. Vasúti követelések leszámolása és elévülése; 15. Az elszakadó országrészeken fekvő magán vasutak; 16. Vasúti felségjog gyakorlása a közös fő vasutakon; 17. A déli vasút ügyei; 18. A kassá-oderbergi vasút ügyei; 19. Magán fővasúti társaságok készpénzelőlegei és kölcsönei; 20. Helyiérdekű vasúti pénzügyi kérdések; 21. Helyiérdekű és egyéb vasutak kettéválasztása; 22. Elszakadó országrészeken fekvő helyiérdekű vasutak; 23. Vasúti részvénytársaságok székhelyei; 24. Egyenlő elbánás a belvízi utakon; 25. Belvízi kikötők használata; 26. Belvízi átrakodási forgalomban való elbánás. A dokumentum „A gazdasági integritás vasútifeltételei " címet viselő első része a magyar vasúti szakemberek politikai tévedéseinek és illúzióinak sorozata általánosságban és részleteiben is. Teljes egészében idézzük ezt a dokumentumot, mert talán itt nyilvánult meg először az a közlekedéspolitikai szemlélet, amely nem ismerte fel az új szomszédos államok érdekeit és törekvéseit. „Magyarország gazdasági egységét abban az esetben is, ha politikai határai netán megváltoznának, általános nemzetközi gazdasági érdekből és így maguknak a netán elszakadó országrészeknek az érdekében is fenn kellene tartani. Vasúti szempontból tehát legalábbis biztosítandó lenne a magyar államvasutak számára az áruforgalom tekintetében a díjszabási peagejog a Magyarországtól netán elszakadó országrészeken és Horvát-Szlavónországban fekvő jelenlegi magyar államvasúti vonalakra nézve. Az ezen jog alapján a magyar államvasutak által az összvonalra egyoldalúan megállapítandó díjtételek egyfelől a megmaradó magyar államvasúti vonalak, másfelől az elszakadó magyar államvasúti vonalak között a kilométerek arányában osztassanak meg. E részben a viszonosság nem volna felajánlandó, sőt az határozottan megtagadandó volna. Ha a díjszabási peage-jogot elnyerni nem sikerülne: akkor a Magyarországtól elszakadó országrészekkel megnövekedő államoktól az áteső magyar államvasúti vonalakra kiterjedőleg azon egész áruforgalomra, amely Magyarországból az államokba, vagy azokon túlra, illetve viszont szállíttatik, a következők biztosítása lenne kívánandó: a) A kezelés módozatai, a fuvardíjak és a továbbítással összefüggő közterhek tekintetében ugyanazon elbánás, amilyenben az illető állam saját termeivényei, illetve bármely harmadik állam termeivényei az átmenő magyar államvasúti vonalakon fuvaroztatnak. A viszonosság e tekintetben is megtagadandó; legvégső esetben koncedálható volna az egyenlő elbánás és a legnagyobb kedvezmény az elszakadt területek termeivényei tekintetében az elszakadt területekről Magyarországba irányuló áruforgalomra, továbbá a magyar termeivények tekintetében a magyar állam tulajdonában maradó vonalak mellékéről az elszakadt területekre irányuló áruforgalomra a magyar államvasutakon ugyanazon vasúti vonalon, ugyanazon forgalmi irányban és egyébként is ugyanazon körülmények között (ceteris paribus). b) Az illető vonalak egymásközti áruforgalma akár a rendes, akár pedig mérsékelt összviteldíjaknak más módon való megdrágításával nem nehezíthető meg, mint azon díjdrágító intézkedésekkel (virtuális hosszak, helyi illetékesek) amelyek a jelenlegi államvasutak jelenlegi áru díjszabása értelmében az illető vonalrészeken és állomásokon fennállnak. Akár sikerült elnyerni a díjszabási peagejogot, akár nem, mindkét esetben viszonosság mellett biztosítandó az, hogy az annektáló állam minden olyan intézkedésektől tartózkodni fog, amely a kölcsönös és transito forgalomnak Magyarországgal való lebonyolítását megnehezítené és igyekezni fog ezen forgalom zavartalanságát minden eszközzel megóvni; valamint az, 142